Együttesünk mind az öt csoportmérkőzését megnyerte, ráadásul 82-41-es gólkülönbséget produkált. Összehasonlításképpen érdemes felidézni, hogy az 1999-es firenzei Eb-n, amikor a szakma általános véleménye szerint csúcsformáját futotta a gárda, az első kör mérlege négy győzelem és egy döntetlen mellett 46-25-ös gólkülönbség volt, az 1997-es sevillai diadal alkalmával pedig három győzelem, két döntetlen és 52-31. Bár a játékidő azóta 28-ról 32 percre nőtt, a támadási idő pedig 35-ről 30 másodpercre csökkent, e két tényező messze nem elegendő magyarázat a lőtt gólok ugrásszerű növekedésére. Még az sem, hogy a közvetlen szabaddobásból elérhető gólt mintha a mieink kedvére találták volna ki.
Az ok másutt keresendő. A második virágkorukat élő, kétszeres olimpiai bajnok sztárokban, Kiss Gergelyben és Kásás Tamásban, aki az öt meccsből négyen négyszer, egyen háromszor volt eredményes; a végleg beérett ígéretekben, közülük is elsősorban Szívós Mártonban; végül az újoncokban, hiszen Hosnyánszky Norbert és a még húszon inneni Varga Dénes bombáira máris rácsodálkozott Belgrád. A mieink klasszisát persze nehéz önmagában, a riválisok képességei nélkül értékelni. Ezért is érdekes Kiss Gergely véleménye:
– Mi nagyjából ugyanazt tudjuk és játsszuk, amit évek óta. Az ellenfeleink viszont visszaestek, részben mert rosszul sült el náluk a generációváltás. A fiatalok sokáig alig kaptak lehetőséget az öregek miatt, és most, amikor egyszerre odakerültek a helyükre, képtelenek pótolni őket. A magyar és a szerb csapaton kívül egyedül a spanyolban látok komoly erőt, de abban is csak annyira komolyat, hogy a többiekkel szemben megszilárdíthatja a harmadik helyét. Az első kettőt viszont szerintem igazán nem veszélyezteti, csak ha mi vagy a szerbek nagyon gyenge napot fogunk ki. Abban azért biztos vagyok, hogy a horvátok például még jelentősen fejlődni fognak, de azt hiszem, a pekingi olimpiáig érdemben nem változik a helyzet.
Péntek estig pedig reményeink szerint még kevésbé sem, ekkor vívják ugyanis a magyar–spanyol vagy magyar–görög elődöntőt. Bizony, ez lesz a szereposztás, ellentétben a szervezőbizottság által már az Eb előtt kiadott és a rajt után sem javított sémával, amely a csoportgyőzteseket a mögöttük végzett másodikokkal eresztette volna össze a legjobb négy között. Utólag bevallhatjuk, mi magunk e forgatókönyvet azért nem közöltük, mert a régen bevált A1–B2 vagy A3, illetve B1–A2 vagy B3 szisztémához képest képtelenségnek tartottuk, de a módosított és helyes változatot tegnap délelőttig sehol nem láttuk. Ekkor viszont nagy nehezen megszületett, úgyhogy a papírforma alapján holnap magyar–spanyol és szerb–olasz elődöntőket rendeznek.
Válogatottunknak tehát még két mérkőzést kellene nyernie az Eb-aranyhoz, vitathatatlanul a két legnehezebbet. Mert már holnap, de különösen vasárnap nemcsak a dobott, hanem a kapott gólok is döntően számítanak; elég, ha az 1997-es finálé végeredményére emlékezünk: Magyarország–Jugoszlávia 3-2. És hogy nincs új a nap alatt: góllövő Kásás, 3.
Elődöntő az oroszokkal. Női válogatottunk ma 16.30-kor az oroszokkal játszik az elődöntőben, akik tegnap 17-11-re verték Hollandiát.
origo.hu
Párkányi fürdő: Eredményre jutott a szlovák közegészségügyi hivatal az agyevő amőba által fertőzött fiú ügye kapcsán
