Tizenkét pont

2006. 09. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

1. Gyurcsány Ferenc odapiszkított az ország asztalának kellős közepére. Most pedig egy elmebeteg mosolyával és határozottságával kanalakat osztogat, és meg van sértődve, hogy az ország fintorog.
2. Gyurcsány Ferenc büszke rá, hogy odapiszkított az ország asztalának kellős közepére. Gyurcsány Ferenc nem először viselkedik így. Gyurcsány Ferenc Debreczeni József Az új miniszterelnök című könyvében a következőket nyilatkozza: „A mi stábunk az, amely szembefordítja az MSZP-t és Medgyessyt az Orbán– Nastase paktummal. (…) akkor ott egy hosszú vitában meggyőzzük önmagunkat arról, hogy ezt meg kell támadni. Meg kell támadni, függetlenül attól, hogy Kovács az előző este rábólintott. (…) Szóval, miután rádöbbenünk, hogy a paktum megtámadásában nagy lehetőség rejlik, odahívjuk Medgyessyt, hogy forduljon szembe az eddig képviselt állásponttal. Nagy nehezen meggyőzzük erről, s a végén – még nehezebben – Kovács is beadja a derekát. Akkor ennek a kommunikációját rendesen felépítjük. Természetesen nemcsak egy elutasító politikai nyilatkozat kellett hozzá, hanem a következő napok szisztematikus szereplései. Hogy megszólaltak a szakszervezetek, megszólaltak ezek, megszólaltak amazok, és eljutottunk odáig, hogy január közepére Orbánék korlátozták a külföldiek magyarországi munkavállalását. (…) A gátlásosnak aligha nevezhető manőver legfőbb célja a 23 millió román munkavállaló beözönlésétől való – valójában alaptalan – félelmek felkeltése.”
Ugyanitt Gyurcsány hosszan és büszkén mesél a Kövér Lászlót lejárató akcióról is: „Két ilyen fordulópont volt, mind a kettőt mi csináltuk. Ezt is mi csináltuk, meg a köteles akciót is. (…) Kövér mondja, amit mond. Többször mondja, meg is jelenik a sajtóban. Semmi nincs belőle. Elsikkad, egy hír a sok közül. (…) Úgy tűnik, hogy elveszítjük a választást. Összehívok magamhoz öt embert. (…) Klára meg én, és jön Gál Zoli meg még két ember (…). És azon a pénteken, ott nálunk, úgy döntünk, hogy ezt a kötélügyet meg kell csinálni. (…) És akkor elindul mindenkinek az agya, még ott éjszaka megszületnek a sztoriboardok, hogy hogyan kell ehhez reklámfilmet készíteni, milyen rádióklip lehet ebből, hogyan nyikorog a kötél, szóval hogyan lehet ezt megcsinálni. (…) és kérünk engedélyt arra, hogy ezt a köteles dolgot elindítsuk. Ezt még meg kell próbálni, ennek még lehet hatása. És összerakjuk. Kitaláljuk Szili Kati szerepét. Szili Kati félig oldalra hajtott fejjel, sírós hangon mondja el, hogy ez milyen borzasztó. Nagyszombaton Lendvai Ildikó még a Fidesznek kézbesít mindenfajta leveleket, és elindítjuk azt az sms-kampányt, amelynek vége a köteles tüntetés.”
Ez az ember: beteg.
3. Az országban lassan egy hete tartanak a tiltakozó akciók, megmozdulások. Ezek néhány alkalommal – legsúlyosabban a Magyar Televíziónál – zavargásokba torkolltak. Az események nyilvánvalóvá tették, hogy a Magyar Köztársaság kormánya, az állam széthullófélben van, vagy már szét is hullott, rosszabb esetben a Magyar Köztársaság kormánya, az állam a titkosszolgálatok felhasználásával akciót hajt végre az ország lakossága ellen.
4. A Fidesz lemondja a mai nagygyűlést.
5. A Fidesz azért mondja le a mai nagygyűlést, mert a Magyar Köztársaság kormánya, az állam nem tudja, nem is akarja biztosítani és garantálni a rendezvény biztonságát.
A nemzetbiztonsági bizottság ülésén elhangzottakat harminc évre titkosítják. Másnap Szilvásy György és Petrétei József közli a Fidesz tárgyalódelegációjával, hogy a titkosszolgálat adatai szerint a szombati nagygyűlésen bombamerényletet fognak végrehajtani. Azt is közli, hogy a titkosszolgálat beazonosította a lehetséges merénylőket és „bűnözői csoportokat”, akik merényletre készülnek.
6. Ezen bejelentés egyértelművé teszi, hogy a Magyar Köztársaság nem jogállam többé.
7. Igen. A kormányfő és csapata abban érdekelt, hogy vér folyjék az utcákon. Nekik leginkább az jönne kapóra, ha meghalna valaki. Sőt, valakik. Hogy a tetemek fölé odamontírozhassák Orbán Viktor arcképét. (Lásd fent: a „megcsinált” 23 millió román és a „megcsinált” köteles ügy.) Ugyan vajon meddig tartana „megcsinálni” egy robbantást a Fidesz-nagygyűlésén?
8. Néró felgyújtatta Rómát, mert szeretett a lángok fényénél verset írni. Hitler lángba borította a világot, mert azt gondolta, tisztában van a boldog jövőhöz vezető úttal.
Gyurcsány egyelőre csak odapiszkított az ország asztalának kellős közepére, és osztogatja a kanalakat. (De már mondja, hogy egyedül ő tudja, mi a helyes, mi az üdvözítő…) A mögötte álló médiaelit és a magyar értelmiség – tisztelet a kivételnek – arról győzködi most az országot, hogy ne fintorogjunk, hanem lássunk hozzá, méghozzá mosolyogva. Ez a médiaelit le akar számolni Orbán Viktorral és a Fidesszel. S ezért a célért nem drága immáron semmilyen ár sem. Ez az elit aktív és cselekvő részese Gyurcsány Ferenc, az MSZP és az SZDSZ permanens és arcátlan hazugságáradatának, foglya immár önnön cinkosságának és bűnének is.
Gyurcsány Ferenc bármit tesz és bármit fog tenni a jövőben, ez az elit mellette fog állni.
9. Ebben a helyzetben a Fidesz nem vállalhatta a nagygyűlés megtartásának felelősségét. Ugyanis nem jogállami keretek között nem lehet sem a virtusra hagyatkozni, sem pedig úgy tenni, mintha az ember a normalitás körülményei között létezne. Mert nincsenek normális körülmények. Mert Magyarországon Kuncze Gábor azt meri nyilatkozni, hogy a Fidesz asszisztál az alkotmányos rend megdöntéséhez. Miközben Kuncze Gábor – aki a hatalmon lévő liberális párt elnöke! – ezt nyilatkozza, egy szobában a kormány két minisztere közli az ellenzékkel, hogy az állam azonosította az állítólagos merényletek szervezőit.
Az állítólagos merényletek beazonosított szervezői mindeközben szabadlábon vannak. És az a Kuncze Gábor vádolja az ellenzéket az alkotmányos rend felszámolásával, aki annak idején belügyminiszterként minden lelkiismeret-furdalás nélkül vezényelt rendőrattakot hetvenéves öregemberek ellen, és bilincsbe verette Pongrátz Gergelyt.
Megszűnt a jogállam Magyarországon.
10. Az utcán lévő tüntetőknek múlhatatlan felelőssége van abban, hogy soha, semmilyen körülmények között se lehessen őket összetéveszteni, összekeverni, egy lapon említeni a vandálokkal. Mert ha Gyurcsány Ferenccel az autógyújtogatók állnak szemben, akkor nem csináltunk semmit. Akkor sírt ásunk, nagyot, közöset, és akkor ott fogjuk végezni. Ha testi valónkban nem is, de a lelkünk sírba száll. És nem is lesz kár érte. De a gyerekeink nem ezt érdemlik.
Egy égő város lángjainál nem lehet verset írni.
11. Az ellenzék nem tehet úgy, mintha nem lenne hatodik napja több tízezer ember az utcán. Mert előbb-utóbb valamit majd mondani kell nekik. Ha nem, akkor azok fognak mondani nekik valamit, akiktől a Jóisten mentsen meg mindnyájunkat.
12. Mikor önök olvassák ezt az írást, már tudjuk, hogy a nagygyűlés lemondásának ellenére hány magyar állampolgár döntött úgy, hogy mégis utcára vonul. Utcára vonul, mert képtelen elviselni tovább a helyzetet. Mert így van ez. Egyszer mindig eljön a pillanat, amikor az ember képtelen elviselni tovább, ami van. Amiben él. És akkor már mindegy.
De ilyenkor jön el az a pillanat is, amikor azoknak, akik szerint úgy van minden jól, ahogy van, s akik dönteni képesek, csak azokra szabad figyelniük, akik nem bírják már tovább elviselni a helyzetet.
Pusztán azért, mert döntési helyzetben vannak. Ez a felelősségük. Ha ők azt gondolják, úgy tehetnek, mintha semmi sem történt volna, olajat öntenek a tűzre. Annak pedig beláthatatlan következményei lesznek.
Nem lehet, hogy a magyar baloldal és a magyar liberálisok ne értsék meg ezt. Könyörögve kérem őket, engedjék el Gyurcsány Ferenc kezét. Mert másképpen nem fog menni. Mert nem mehet. Mert ők még hátra léphetnek egyet. Az őszinteség, az erkölcs, a megtisztulás, a józan ész nevében.
Mi már nem.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.