Újabb hosszú távú tőkemegtakarítási konstrukcióval állt elő a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ), valamint a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége. Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke a hosszú távú befektetési számla konstrukció bemutatása kapcsán jelezte: a hosszú távú befektetési számla várhatóan a közeljövőben kerül a kormány elé, és a szervezők szerint 2007. január 1-jétől vezetnék be.
A javaslat szerint a hosszú távú befektetési számlán tartott és kezelt összeg után nem kell árfolyamnyereség-adót és kamatadót fizetni, amennyiben annak tulajdonosa azt három évig fenntartja, és a számlán lévő pénzből nem vesz fel. Ez azt jelenti feltehetően, hogy valójában egy normál értékpapírszámlával azonos jellegű tőkepiaci műveletekre létrehozott számláról beszélünk, azzal a különbséggel, hogy adómentesen csak 3 év után juthatunk az azon elhelyezett pénzünkhöz. A konstrukció részleteiről a kidolgozók és a kormány még tárgyalásokat folytat, még az sem biztos, hogy a számlán az induláskor elhelyezett tőkét bármikor adómentesen növelhetjük-e, az viszont igen, hogy az adókedvezmény csak meghatározott idő után jár. A „számlafeltörés” esetén a mindenkori személyi jövedelemadó szabályai szerint adóznánk – nyilatkozta Cselovszki Róbert, a BSZSZ elnöke.
Holtzer Péter, a Bamosz elnöke rámutatott, hogy az elmúlt hónapban az árfolyamnyereség-adó és a kamatadó bevezetése miatt soha nem látott mértékű tőke áramlott a befektetési alapokba, így a hosszú távú befektetési számla bevezetése indokolt, és alkalmas lehet a megtakarítások ösztönzésére. A bankbetétekből és az egyéb megtakarításokból alapba átirányított tőke immár meghaladta a 300 milliárd forintot – jelezte Holtzer Péter.
Így gombolt le Magyar Péter ötvenmilliót a Tisza-szavazókról