Vészhelyzet Miskolcon is

A törvényben előírt óraszám fölött is bármikor munkára kötelezhetik a miskolci megyei kórház gyermeksebészetén dolgozókat, a főigazgató ugyanis az ellátás összeomlásától tartva „rendkívüli esetnek” minősítette a jelenlegi helyzetet. Úgy érvelt, ő csak annyi pénzt fizethet az ügyeletért, amennyire a kormány fedezetet biztosít. Ismeretes, az érintettek nem hajlandók anynyi ügyeletet vállalni, mint korábban, mondván: nem kapják meg érte a törvényben járó juttatást.

A gyereksebészek már most sem vállalnak munkát a kötelezően elrendelhető heti 40+8 órán túl a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban, míg a traumatológusok csak egy-két hét múlva tagadják meg az önként vállalható túlmunkát – vázolta a helyzetet lapunk kérdésére Csiba Gábor, az intézmény főigazgatója.
Mint arról többször is beszámoltunk: az érintettek azért választották az érdekérvényesítésnek ezt az eszközét, mert nem kapják meg az ügyeletért a törvény szerint járó díjazást. Noha a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az ügyelet teljes egészében munkaidőnek számít, ma Magyarországon nem ez a gyakorlat. Még mindig csak egy részét tekintik munkaidőnek, s csak ezután fizetnek túlmunkadíjat. A kormány ráadásul a színleltnek nevezett szerződések megszüntetésével bezárta azt a kiskaput is, amely lehetővé tette, hogy az ügyeleti munkát vállalkozóként, s ebből adódóan több pénzért lássák el az érintettek.
*
– Jogosnak tartom a dolgozók kérését – magam is traumatológus vagyok –, de én csak annyi pénzt fizethetek az ügyeletért, amennyire a kormány fedezetet biztosít a finanszírozásunkban – szögezte le Csiba Gábor. Hozzátette: ha a dolgozók nem jönnek be, nem tudják garantálni a folyamatos működést, ami emberéleteket veszélyeztethet. Ezért hoztam azt a döntést, hogy „rendkívüli esetre” hivatkozva előírom: a közalkalmazottakra vonatkozó munkaidőkorláttól függetlenül kötelezhetők a munkára. Ilyen helyzetben ezt a lépést többek között a szervezeti szabályzatunk is előírja számomra – tette hozzá. A behívott dolgozók csak fegyelmi terhe mellett tagadhatják meg a munkát.
A főigazgatója értesítette döntéséről az ÁNTSZ-t is. Csiba Gábor elképzelhetőnek tartja, hogy a tiszti főorvosnak kell majd rendkívüli helyzetet elrendelnie, ami szigorúbb intézkedésekkel jár, mint a helyi döntések. A helyzet ugyanis egyre súlyosabb: egyre több szakma képviselői döntenek az önként vállalható ügyelet „letétele” mellett. Eddig országosan a traumatológusok, a gyermeksebészek és az altatóorvosok csatlakoztak a „mozgalomhoz”, de szakmától függetlenül egyre több kórházból jeleznek hasonló lépést.
Bujdosó László országos tiszti főorvos szerint több lehetőség is kínálkozik egy intézményvezető számára, hogy orvosolja ezt a helyzetet, például átállhat a műszakos munkarendre. A „rendkívüli eset” elrendelése – amit a miskolci kórházban alkalmaztak – az egyik ilyen lehetőség volt – vélekedett. Ha valahol munkáltatói intézkedésekkel nem biztosítható a folyamatos ellátás, akkor kell beavatkoznia az ÁNTSZ-nek, de nem feltétlenül a legradikálisabb módszerrel. Első lépésként központilag megváltoztathatjuk a beutalási rendet, vagy az intézmények közötti együttműködést, s csak végső esetben kell „rendkívüli vagy katasztrófahelyzetet” hirdetnünk. Ebben az esetben a munkára kötelezett dolgozók bérét nem az intézmények, hanem a központi költségvetés fedezi. Erre azonban Bujdosó László szerint nincs szükség, enélkül is megakadályozható az ellátási zavar kialakulása.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke elmondta: könnyen lehet, hogy valóban több helyen is szükség lesz rendkívüli intézkedésre. Felhívta a figyelmet arra, hogy az érintettek csak az önként vállalható túlmunkát tagadják meg, a kötelezőt természetesen ezentúl is elvégzik. Leszögezte: ez nem bérkövetelés, hanem jogszerű igény érvényesítésére való törekvés.