Átlátszó hazugságok

Évekkel ezelőtt hallottam felvidéki barátaimtól, hogy Szlovákiában szerintük sok kis Meciar mozog a helyi közéletben, hiába vonult vissza az igazi, ha saját hasonlatosságára teremtett káderek taszítják kétségbeesésbe az országot. Magyarországon jelenleg az a helyzet, hogy a kis Gyurcsányok, a lódító miniszterelnök barátai és üzletfelei gyakran mesterüket is túlharsognák vádjaikkal, sárdobálásukkal, felmérhetetlen erkölcsi károkat okozva ezzel az országnak. A legújabb botrány látványos parlamenti komédiában csúcsosodott ki a minap, ennek kárvallottjaként magától értetődően Orbán Viktort szemelték ki a rendezők. A Fidesz elnökét lassan már a borongós időjárásért vagy a bálnapopuláció vészes megfogyatkozásáért is felelősségre vonnák szociálliberális körökben. Tragikomikus vádaskodásuk egy normális országban éppen a zavart keltőkről rántaná le a leplet, nálunk azonban fel sem tűnik a hazugságok tengerében. Történt pedig, hogy Szabó Zoltán szocialista képviselő – akinek miniszterelnökéhez hasonlóan nem ártana elmélyülni a választékos magyar beszédben – az Országházban nem kevesebbet állított, mint hogy Orbán Viktor eltanácsolta a magyarországi nagyköveteket az október 23-i ünnepségtől. Erre Horváthné Fekszi Márta külügyi államtitkár azt válaszolta, a Fidesz elnöke valóban „ellentmondásosan” nyilatkozott a magyarországi biztonsági helyzetről, ők is hallottak az esetről. Ennyi történt, nem több, újabb cinkos összekacsintás, kérdésnek álcázott övön aluli ütés, ahogyan azt megszokhattuk Gyurcsány Ferenctől és a kis Gyurcsányoktól.
Ugyanazt a színjátékot láthatjuk, mint a miniszterelnök washingtoni tárgyalásain, ahol Gyurcsány azt hitte, büntetlenül az amerikai elnök szájába adhat nyilvánvalóan el nem hangzott állításokat. Megismételték a forgatókönyvet a német kancellárral való találkozó után is, támogató szándékot tulajdonítva Merkel asszonynak. Nagy kár, hogy a gyurcsányi verziót Berlinben következetesen tagadták, de hiszen nem is ez a lényeg, hanem a hírhedt goebbelsi gondolat, miszerint mondj el egy hazugságot ezerszer, előbb-utóbb majd elhiszik az emberek.
Most a hazánkba akkreditált nagyköveteket kívánják belerángatni kisszerű politikai játszmáikba a szocialisták. Csakhogy az egész história könnyűszerrel átlátható, sőt leleplezhető a teljesen kézenfekvő kérdéssel: talán Orbán Viktor felel az október 23-i ünnepség zavartalan lebonyolításáért, esetleg a Fidesz nevű parlamenti párt feladata volna a helyszín biztosítása?
Abban az országban, ahol a rendőrség el sem megy egy várhatóan több százezres tüntetés egyeztetésére, ott talán nem a legnagyobb ellenzéki pártot kellene elővenni mindenért. Vagy esetleg arra apellál a barikád egyazon oldalán sertepertélő Szabó Zoltán és Horváthné Fekszi Márta, hogy a rendőrök majd szépen lecigányozzák és jól összeverik a Kossuth tér sarkán bámészkodó külföldi nagyköveteket? Mert ugyebár, mint tapasztaltuk, a szocialista jogállamiságba ez is belefér. Felháborító az is, hogy az elmúlt hetekben a kormánytagok és a szociálliberális politikusok folyamatosan azt duruzsolják, felelőtlenség az utcára vinni a politizálást, azaz a rendszerváltozás alapértékének tekintett gyülekezési jogot penderítenék ki az életünkből.
Ezt a játszmát a Szabó–Fekszi duó és barátaik azonban nem nyerhetik meg. Az események túlléptek rajtuk, a nemzet pedig ünnepre készül. Egyetlen polgárnak, egyetlen külföldi diplomatának sem kell félnie október 23-án, hiszen ez a mi hazánk, a mi fővárosunk, a mi terünk, a mi ünnepünk. A jókedvünk, bizakodásunk, utcai jelenlétünk pedig magánügy, a kormánynak és a rendőrségnek semmi köze hozzá.