Ellentétes hatások érték a forint árfolyamát az elmúlt hónapban: több nemzetközi esemény és persze a belföldi hírek is jelentős átrendeződést okoztak a magyar deviza- és tőkepiacon. Az elmúlt hónap eleje azzal kezdődött, hogy a piac minden szereplője időt kért ahhoz, hogy kifújhassa magát a kamatadó optimalizálását követően. A befektetési alapkezelők ezen idő alatt egyből jelezték, hogy a kamatadót ugyan a befektetők érdekeivel szemben vezették be szeptember 1-jén, a befektetési kedv igen magasra ugrott. Soha nem látott mértékű tőkebeáramlás indult el augusztus utolsó napjaiban a bankbetétek és a párnaciha „irányából” az alapok felé.
A szeptember azonban a kijózanodással telt el, így a befektetők a nemzetközi eseményekre is összpontosíthattak.
A piacokon a nyersolaj árában bekövetkezett furcsa fordulat meghatározta egyes olajipari részvények árfolyamát, a vegyipari cégek viszont szárnyra kaphattak az olcsóbbnál olcsóbb olajszármazékok miatt. Ugyan a vegyipari ciklusok másként alakulnak, mint ahogyan az olaj ára ingadozik, de a határidős ügyletekkel igen kedvező árfolyamokon lehetett olajügyletet kötni. A magyar devizapiacon a szeptember az önkormányzati választásokra való felkészülésről és a kamatemelésekről szólt. A jegybankvezető az inflációs célok elérésének elkötelezett híve, mindent megtesz annak érdekében, hogy a makrogazdasági mutatók a megfelelő irányt vegyék fel. A forint kurzusa az elmúlt hónapban igen ingatag volt: a magyar deviza árfolyama az euróval szemben 278-as szint fölött is járt. Az önkormányzati választásokat megelőző heves belpolitikai események hatására a befektetők elbizonytalanodtak, és jelezték, hogy amennyiben az utcai zavargások folytatódnak, vagy a választások körül valami zavar keletkezik, akkor heves forinteladásokba kezdenek. Miután kiderült, hogy Budapesten megnyugodtak a kedélyek, a piaci szereplők elkezdtek visszaszivárogni a parkettekre. Az október 6-án lezajlott miniszterelnök személyét érintő parlamenti bizalmi szavazás után tovább erősödött az a vélemény, hogy a magyar piacon van még mit keresni.
Szakértők egyöntetűen úgy gondolják, hogy a 272 forintos euró a közeljövőben tovább csúszhat viszsza, és akár 270-es szint közelébe is eljuthat. Korábban több elemző az elkövetkező három hónapos időszakra 265 forint körüli határvonalon húzta meg azt az értéket, ahová a magyar deviza erősödhet.
A befektetési alapok esetében némi átrendeződésről lehetett számot adni, az augusztus végi dömpinget követve némileg csökkent az alapkezelők méretének növekedése, de még így is 5,8 százalékos havi növekedést jelzett a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona szeptemberben. Az elmúlt hónap végén 2549 milliárd forintot tett ki az összvagyon. A növekedés jelentős részben a még szeptember 1-je előtt, a kamatadó megelőzésére befizetett, de az alapokba csak az új hónapban érkezett befektetések hatása. Szeptemberben egy új alap indult – de ennek jegyzése is augusztusban fejeződött be –, a hónap végén a Bamosz tagjai összesen 223 alapot kezeltek. Az alapokba összesen 134 milliárd forint friss tőke érkezett (ebből mintegy 110 milliárdot fizettek be még augusztusban, és további 10–15 milliárd az alapok alapjai által később végrehajtott újrabefektetések áthúzódó hatása), míg a hozamok 6,5 milliárd forinttal növelték a vagyont. Az alapok összvagyonának 64 százalékát kitevő nyilvános nyílt végű értékpapíralapok száma eggyel, vagyonuk 5,4 százalékkal nőtt. A növekményből 79 milliárd forint az új befektetés, 3,4 milliárd forint pedig a hozamok hatása. A 7 zártkörű értékpapíralap vagyona 3,3 százalékkal csökkent, ennek oka a zártkörű vegyes alapból történt tőkekivonás. A hónap végén az alapok vagyona 65 milliárd forint volt, ez az alapok összvagyonának 2,6 százaléka.
Az ingatlanalapok száma nem változott, a húsz alap vagyona a hónap végén 607 milliárd forint fölé nőtt, arányuk az összvagyon immár 24 százaléka. A 10,8 százalékos havi bővülésből 55 milliárd forintot az új befektetések, míg 3,6 milliárd forintot az alapok teljesítménye eredményezett. A hazai ingatlanalapok alapjai 5,9 százalékkal nőttek, vagyonuk már meghaladja a 116 milliárd forintot. A hónap végén az ingatlanalapok már nettó vagyonban – azaz a hazai ingatlanalapok alapjai miatti duplikációt leszámítva – is megelőzték a kötvényalapokat, és a nettó vagyon megközelítette az 500 milliárd forintot. E hónapban nem indult új garantált alap, a 62 alap összvagyona a hónap végén 241 milliárd forint maradt, ez az összvagyon 9,5 százaléka. Az 500 millió forint új befektetést kiegyenlítette a hasonló mértékű negatív piaci teljesítmény. A származtatott alapok száma sem változott, a tíz alap vagyona 8,3 százalékos bővülést követően 15,6 milliárd forint volt. A hónap során közel egymilliárd forint tőkét fektettek be az alapokba, a hozamok 200 millió forinttal növelték a vagyont.
origo.hu
Orbán Viktor: Nagy jelentősége van a nemzeti konzultációnak
