Olvasom, hogy az elmúlt hetekben több külföldön szolgálatot teljesítő magyar nagykövet is módszeresen szapulta a hazai ellenzéket. Mármint az ottani nyilvánosságnak, sajtónak. Én eddig nem tudtam, hogy azért küldünk jól fizetett diplomatákat a világ különböző részeire, hogy az itthoni ellenzékkel foglalkozzanak. Kíváncsi leszek, ha egy kormányváltás után hazarendelik majd ezeket az ármánykodó diplomatákat, hogyan fognak érvényesülni a pályájukon. Nézetem szerint aki követségen dolgozik, a magyar haza egészét kell képviselnie, nagy távolságban a pártviszályoktól. Arról sem hallottam, hogy külügyminiszter asszonyunk, Göncz Kinga visszafogottságra intette volna a diplomatákat, akiknek sokkal kevesebb a rálátásuk az itthoni dolgokra, mint aki idehaza él.
Ezek a nagykövetek és attasék alighanem a napi reprezentatív pezsgőzés homályában veszítették el térlátásukat. Ők képviselik odakünn az összmagyar érdekeket. Legalábbis papíron. A szomorú az, hogy diplomatáink zöme vastagon átpolitizált káder, a koalíció bizalmasa, mondókájukat röntgenernyőn keresztül kell értékelni. Kevésbé iskolázott ember azt ajánlaná nekik, hogy szórakozzanak a nagymutterjukkal.
Viszik a hírünket a nagyvilágba. Csak nem tudom, kitől kaptak erre felhatalmazást. Tőlem, tőled biztosan nem. A szolgalelkűség csimboraszszója ez.
Könnyen baj lehet veletek, fiúk, ha fordul a világ. És fordulni fog, az ellenkezőjére ne fogadjatok nagy pénzbe’.
És: akinek nem inge, ne vegye magára. Mert biztos olyan is van.
origo.hu
Füstös szobák titka – ő küldte Gyurcsánynak a selyemzsinórt
