Oktalan és indokolatlan riadalomkeltés, hogy az önkormányzati választásokat követően új megszorításokra készülne a kormány – hangoztatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap napirend előtti felszólalásában. Ezek után bejelentette, a kabinet a közeljövőben elindítja többek között a nyugdíjrendszer átalakítását. Ennek szükségességét azzal próbálta indokolni, hogy míg ma minden tíz 15–61 év közötti lakosra három 62 évnél idősebb esik, addig 2050-re tíz munkaképes főre hat nyugdíjas fog jutni. Kifogásolta, hogy ma minden száz nyugdíjaskorhoz közeledőből 94 azt megelőzően megy nyugdíjba, hogy elérné a törvényes nyugdíjkorhatárt. A kormányfő kifejtette, a változások érintik majd a rokkantnyugdíj és a rehabilitáció területét is. Elmondta, 650 ezer rokkantnyugdíjas van jelenleg. Szerinte ezek egy része kényszerből vagy másfajta érdekből választotta ezt a megoldást. Gyurcsány azt tűzte ki célul, hogy ezekben az esetekben megteremtsék az újbóli munkába állítás lehetőségét.
A miniszterelnök ismét bedobta a köztudatba azt az országgyűlési választásokat megelőzően hangoztatott felvetését, miszerint ki kell nyitni az egyetemeket, felsőoktatási intézményeket a „szépkorúak” számára is. Kitért azokra az aggodalmakra, hogy a fegyveres testületek, rendvédelmi erők körében nagyon sokan félnek attól, hogy elvész az a lehetőségük, miszerint 25 év szolgálati időt követően nyugdíjba mehetnek. Gyurcsány Ferenc szavaiból kiderült: az aggodalmak jogosak. A miniszterelnök azzal védekezett, hogy nem mindenkinek vész el ez a lehetősége; azoknál megmarad, akik 2006 végéig már legalább 20 éves szolgálati idővel rendelkeznek. Azt ígérte, a nyugdíjrendszerbe történő beavatkozások általában többévnyi ráhagyással lépnek majd életbe. Szerinte a változások nem érintik majd a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíjjogosultságát és a korábban meghirdetett nyugdíj-korrekciós programot.
Reagálásában Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett, hogy csak az első Gyurcsány-csomaggal 40-50 ezer forint veszteség éri a családokat éves szinten. Ez egyhavi nyugdíjnak felel meg, vagyis a kormány elveszi a 13. havi nyugdíjat az emberektől. Navracsics szerint ebben áll a Gyurcsány-féle nyugdíjreform első lépése, amelyet az követ, hogy a munkavállalás lehetőségétől is megfosztják a nyugdíjasokat. Itt említette még az élelmiszerek áfájának 15-ről 20 százalékra emelését, amely az energiaárak növekedésével együtt a nyugdíjasok életkörülményeinek komoly romlását idézi elő még akkor is, ha ezt reformnak hívják.
Semjén Zsolt úgy látja, hogy a hazai nyugdíjrendszer az ország katasztrofális demográfiai állapota miatt nem tartható fenn. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gyermekszületések alacsony számának problémájára nem válasz az, hogy akkor „jöjjenek ide a kínaiak”. A KDNP elnöke olyan családpolitikát sürgetett, amely biztosítja a magyar nemzet fennmaradását. A kereszténydemokraták szerint francia példára Magyarországon is be kellene vezetni a családi adózást; a személyi jövedelemadó helyett választhatóvá tenni azt az adózási rendszert, amely figyelembe veszi, hogy az adott jövedelemből hány főt tartanak el. Emlékeztetve arra, hogy a szocialista állam emberöltőn át az állampolgárok bérének jelentős részét vette el azért, hogy ennek fejében ingyenes egészségügyet és oktatást, illetve nyugdíjat biztosítson, Semjén kijelentette: fontosabb a megélhetésükért küzdő magyar emberek szempontja, mint az Óperencián túlról érkező befektetők extraprofitra vonatkozó igénye.
Donald Trump
Globál Nógrádi Györggyel – Színt vallottak a brüsszeli politikusok
