Választásokat tartottak tegnap Bosznia-Hercegovinában. A valamennyivel több mint 2,7 millió szavazó megválasztotta a háromtagú államelnökséget, a központi parlament képviselőházát és a két entitás parlamentjeit, valamint a bosnyák–horvát föderáció tíz megyéjének képviselő-testületét.
A választásokon 36 politikai párt harcolt a választók kegyeiért. A polgárok nem kevesebb mint 7200 jelöltre adhatták voksukat. A voksolás szabályosságát több mint hatezer megfigyelő ellenőrizte, nagyobbrészt a civil szervezetek tagjai, de az EBESZ és az Európa Tanács is több száz megfigyelőt küldött. A szavazás a késő délutáni jelentések szerint rendben, nagyobb incidensek nélkül zajlott. A részvételi arány magasabb volt, mint a négy évvel ezelőtti megméretésen, kivéve Hercegovinát.
A daytoni Bosznia-Hercegovina politikai életét továbbra is a nemzeti ellentétek mérgezik, ami biztosan látszani fog a választási eredményeken is: a nemzeti pártok szerzik meg a győzelmet mind a központi testületekben, mind a három nemzeti közösségben, illetve mindkét entitásban. A választási kampány hangulata is erre utalt.
Szarajevó szeretné felszámolni Bosznia felosztottságát, magyarán megszüntetni az entitásokat, illetve a szerinte etnikai tisztogatással, háborús bűncselekményekkel létrehozott Szerb Köztársaságot. Banja Luka viszont (a boszniai szerb entitás fővárosa) alig leplezi szándékát az elszakadásra, s csak az alkalmas politikai pillanatra vár.
Megfigyelők döntőnek ítélik meg a választásokat az ország további sorsára nézve, ám nem sok reményt fűznek hozzá, hogy bekövetkezik a minőségi fordulat.

Egészen elképesztő dolog derült ki Sztálinról, a hidegvérű diktátorról