Negatív hatások

Reggel még azt gondolták a szakemberek, hogy a Dow Jones amerikai tőzsdemutató emelkedésére a BUX megfelelően reagál és sikerül javulásra felhasználnia. Az Audi bejelentése, majd az IMF jelentése Magyarországról azt eredményezte, hogy a befektetők egyre nagyobb arányban kezdték eladni a magyar részvényeket. A bankközi devizapiacon a forint napközben 261,50-es szint közelébe erősödött, majd a negatív hírek hatására visszagyengült korábbi szintjére. Továbbra is erős maradt a magyar deviza.

2006. 10. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elemzői jóslatoknak megfelelően tegnap a BUX-nak nem sikerült emelkedéssel zárnia. A korábbi napokban több szakértő rámutatott a háromnapos ünnep bizonytalansági tényezőire és arra, hogy a befektetők ilyen időszakokban nem fogják megtartani részvényeiket, helyette a biztonságos profitrealizálást választják. Tegnap a BUX az amerikai Dow Jones történelmi rekordjára hivatkozva közel 65 pontos emelkedéssel kezdte a kereskedést. A hazai indikátorban megvolt a korrekciós akarat, de az eladói nyomás ennél nagyobb volt.
Záráskor a BUX 22 318,67 ponton állt, ami 137,10 pontos (–0,61 százalékos) veszteségnek felelt meg. A kereskedők elmondták, hogy az aránylag alacsony, 22,676 milliárd forintos forgalom is jól mutatta a befektetők bizonytalanságát, s a legtöbb szakember azon a véleményen volt, hogy a következő héten sem várható érdemi fellendülés. Több elemző jelezte, hogy a térségre ugyan ráragadhat az amerikai emelkedő trend, de a magyar piacon az Audi bejelentése igen mély nyomokat hagyhat. A vezető részvények között megosztottság jelentkezett, a Mol és az OTP piacán továbbra is az eladók domináltak, míg a Magyar Telekom és a Richter esetében a józanság hatott. A gyógyszeripari szektort ezúttal a korrekciós hatások erősítették, a Richterről és az Egisről olyan vélemények jelentek meg a piacon, hogy túladottakká váltak. A két gyógyszergyártó ugyan csak mérsékelt, 0,1-0,2 százalékos javulást produkált, de ez is több volt a semminél. A Magyar Telekom 0,4 százalékos drágulásával vezette a blue chipek rangsorát. A vezető részvényekhez hasonlóan nagy volt a széthúzás a kis forgalmú papírok között is, az emelkedők közül a BorsodChemet, a Humetet és a Synergont lehetett kiemelni. A gyengélkedők táborát növelte többek között az Állami Nyomda, az FHB és az Elmű.
A forint a bankközi devizapiacon napközben a 262-es szint alá is bekukkantott az euróval szemben, ám délutánra megjelentek az eladók, s az IMF nem túl fényes jelentése tovább növelte azt a minimális eladói nyomást, ami jelen volt a piacon. A hatás nem maradt el, az euró visszaerősödött korábbi szintjére, s ez azt jelentette, hogy a hazai deviza 262,70-es szint közelében stabilizálódhatott. A dollár árfolyamában sem volt különösebb változás: 208,10-208,60 forint között kereskedtek vele.
Csütörtökön történelmi csúcsára ugrott az amerikai ipari indikátor, a Dow Jones, a tengerentúlon a rekordot követve eladásokba kezdtek. A befektetők a lélektani határ átlépéséről azt mondták, hogy ezen a szinten már érdemes eladni. Tegnap a Dow már nyitást követve mérsékelt, 0,2 százalékos csökkenést produkált.

Átalakítják az aranyrészvényeket. Az aranyrészvény jogintézményének megszüntetéséről nyújtottak be tegnap törvényjavaslatot, amelynek megfogalmazása szerint az érintett társaságoknál a közösségi érdekeket – amennyiben szükséges – hatósági jogosítványokkal biztosítanák.
Az Európai Bizottság még júniusban kérte fel Magyarországot, hogy módosítsa a privatizációs törvényt, mert szerinte az nem egyeztethető össze az európai joggal. A brüsszeli bizottság úgy vélte, hogy a törvény indokolatlanul korlátozza a tőke szabad áramlását és a letelepedéshez való jogot, mivel szavazatelsőbbségi részvények (aranyrészvények) révén az államot különleges jogokkal ruházza fel harmincegy privatizált társaság vonatkozásában. A bizottság október 20-ig adott határidőt a magyar válasz ismertetésére.
A törvényjavaslat szerint a privatizációs törvényben felsorolt gazdasági társaságok által kibocsátott részvényhez fűződő elsőbbségi jogok megszűnnek, s az aranyrészvények törzsrészvénnyé alakulnak át.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.