Nemrégiben újabb állomásához érkezett Nyugat és Kelet „összecsapása”. A hadviselés ezen módja a tavalyi év karikatúrabotrányával kezdődött, idén pedig, úgy tűnik, más művészeti ágazatokra is kiterjed. Nyáron Irán nyilvánosságra hozta a holokausztot ábrázoló gúnyrajzpályázatának nyertes műveit. A küzdelem ezen formája, mint a szemben lévő felek is magyarázzák, a szólás szabadságának kérdését hivatott alátámasztani, illetve próbára tenni. Az európai illetékesek tavaly arra hivatkoztak, hogy a nyugati demokráciák egyik fundamentális alapjoga lehetővé teszi, hogy a kormányok beavatkozása nélkül a sajtó saját belátása szerint lehozzon olyan műveket is, amelyek esetlegesen mások, más kultúrák nemtetszését válthatják ki. A „sértettek” pedig idei pályázatukkal arra keresték a választ, hogy akkor is így vélekednek-e a szabadság bajnokai, ha éppenséggel az őket is érintő történelmi-vallási esemény kerül terítékre.
Hetekkel ezelőtt XVI. Benedek pápa hazájában tett megnyilatkozása élesztette fel ismét a már enyhülni látszó indulatokat. Joseph Ratzinger regensburgi beszédében egy bizánci dokumentumot idézett, amely bírálja az iszlámot. A szentatya szavai világszerte a mozlim világ nemtetszését váltották ki. Indonéziában pápát ábrázoló bábukat égettek, több, mozlim világban található keresztény templomot pedig megtámadtak. XVI. Benedek, felismerve a helyzet súlyosságát, azonnal bocsánatot kért, hogy az eredeti szándéka szerint egyáltalán nem sértőnek gondolt idézet ennyire rossz irányt vett – vélhetőleg a félreértelmezések és azon személyek konfliktusgenerálása következtében, akik minden lehetőséget megragadnak a keresztény és mozlim világ szembefordítására –, és Castel Gandolfo-i rezidenciájára hívta az mozlim világ vallási vezetőit. Épphogy elülni látszott a pápa beszéde okozta konfliktus, amikor a múlt héten újabb problémás kérdés került a nyilvánosságra. A német operaház vallási és kulturális kockázatokra hivatkozva levette műsoráról Mozart Idomeneo című zenés darabját. A produkció – amely kiegészült az eredetiben nem szereplő jelenettel, melyben levágott fejek szerepelnek, köztük Jézusé és Mohamedé is – a biztonságiak szerint újabb konfliktus kialakulásához vezethet, ami csak rontana az amúgy is érzékeny Nyugat–Kelet-viszonyon. Ezzel egyidejűleg azonban vezető értelmiségi és politikai körök – többek közt a német kancellár, Angela Merkel is – arra figyelmeztettek, hogy téves lenne az eset kapcsán helytelenül alkalmazni az öncenzúra eszközét. Mint Merkel mondta, óvakodni kell attól, hogy az erőszakra is kész radikálisok ilyesfajta „behódolásra kényszerítsék” a Nyugatot. A kancellár asszony szerint a félelemből táplálkozó öncenzúra elfogadhatatlan. „Az öncenzúrát csak akkor lehet megengedni, ha a kultúrák teljesen erőszakmentes valódi párbeszéde alapján felelősségtudatból alkalmazzák” – olvasható a Neue Presse című lapban megjelent interjúban.
De hogy véletlenül se gondoljuk, hogy Németország számára nem fontos az iszlámmal való békés együttélés, Berlin nemrégiben házigazdája volt a történelminek is nevezett „iszlám konferenciának”, melyen a helyi kormány vezetői és a muzulmán szervezetek képviselői az együttélés és az integráció legégetőbb kérdéseit vitatták meg. Németországban egyébként első alkalommal kerülhetett sor ilyen jellegű tanácskozásra, mely – mint azt az esemény egyik fő kezdeményezője, Wolfgang Schäuble belügyminiszter is állítja – egy két-három évig tartó állandó párbeszéd kezdetét jelentheti, segítve a muzulmánok beilleszkedését. A berlini konferencián az integráció általános témakörén kívül olyan kérdések kerültek megvitatásra, mint az iszlám oktatása a német iskolákban, hitszónokok állami képzése, mecsetek építése, továbbá a nők egyenjogúságának kérdése. A belügyminiszter kezdeményezését sajátos módon gyorsították a közelmúlt németországi vasúti merényletkísérletei, amelyeket az országban tartózkodó libanoni állampolgárok hajtottak végre. Schäuble hangsúlyozta továbbá, hogy a jövőben el kell érniük, hogy az iszlámot ne ellenségnek, hanem „Németország és Európa részének” tekintsék kontinensszerte. Mint fogalmazott, a hazájában élő mintegy hárommillió muzulmán a német jelen és jövő részét alkotja. Ugyanakkor kiemelte annak szükségességét is, hogy a Németországban élő mozlimoknak „német muzulmánoknak” kell lenniük.
origo.hu
Kamasz hősök mentettek életet a síneknél Piliscsabán
