Magyarország üvegházhatásúgáz-kibocsátását, többek között a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét uniós kötelezettségünk és a kiotói jegyzőkönyvben foglaltak alapján csökkenteni kell. Mivel a közlekedés mellett az egyik legnagyobb szén-dioxid-termelő az energiaipar, vállalásunk alapján 2010-ig az ország energiatermelésének a hat százalékát már megújuló forrásokból kell megtermelni, ezen belül a zöldáram részarányát 3,6 százalékra kell növelni. A jelenlegi 4,5 százalékkal ez utóbbit már most túlteljesítjük, köszönhetően a fatüzelésre átállított régi szénerőműveknek. – Ugyanakkor a jogszabályok nem rögzítik, a megújulók közül az egyes energiaforrások milyen arányt képviseljenek – érvelt kérdésünkre Istvánffy László erdő- és faipari mérnök. Emlékeztetett, az Európai Bizottság sem javasolta, hogy a tagországok a fát megújuló energiának ismerjék el, szerinte azt újratermelhetőnek és nem megújulónak kellene nevezni. Ez azért fontos, mert a megújuló energiából nyert áramnak biztos piaca van, és azért támogatott, magas árat kell fizetnie az áramszolgáltatóknak. Nyugat-Európában a biomasszaerőművek elsősorban mezőgazdasági hulladékot és az erdőgazdálkodás során speciális gépekkel összegyűjtött aprófát, gallyakat égetik el. A hazai öt nagy biomassza-erőmű a tervek szerint ugyanakkor másfél millió köbméter, azaz egymillió tonna hagyományos méterfát használ majd, aminek nagy részét a hazai erdők biztosítják, de importnyersanyag is érkezik hasznosításra. Tűzifának ma egymillió köbmétert értékesítenek.
Az erdészek szerint nincs baj
Az Állami Erdészeti Szolgálat statisztikája szerint évente a ma kitermelt mennyiségen felül kétmillió köbméterrel növekszik az élőfa-készlet, így egy ideig még biztosan kitartanak a magyar erdők. – A hozadék egy részét nem kitermelhető gallyak, levelek és fiatal csemeték adják, azaz semmiképp nem számolhat ezzel az adattal az energiaipar – figyelmeztettek a környezetvédők.
A rablógazdálkodás veszélye
Láng István akadémikus, a VAHAVA kutatási projekt vezetője elmondta, a klímagázok kibocsátását világszerte kvótákkal szabályozzák. A tűzifa égetésekor felszabaduló szén-dioxidot azonban nem számítják bele, mert a jogalkotók szerint az erdő a jelenkorban képződő és nem a földtörténet során keletkezett szén-dioxidot nyeli el, azaz nem idéz elő többletkibocsátást az üldözött üvegházgázokból. Az elméletet több hazai kutató, ökológus támadja, szerintük nem létezik szén-dioxid-semlegesség, azt pedig végképp elfogadhatatlannak tartják, hogy a más célra is használható, értékes rönköt egyszerűen eltüzeljék. Láng István úgy véli, a kibocsátási normák szigorításával és a gázárak emelkedésével egyre nő a tűzifaigény, ami oda vezethet, hogy túltermelik az erdőket. Ma az erdők éves hozadékának (amennyit növekszik a fa tömege évente) még csak a 60 százalékát termelik ki, ha ez tovább növekszik, könnyen rablógazdálkodássá változhat a jelenlegi erdőművelés. Az ellenőrzést pedig nehezíti, hogy az erdők 40 százaléka magánkézben van. Hozzátette: az összes keletkező – és ma még javarészt nem hasznosított – biomasszának csupán 15 százalékát adja az erdő, a többi mind a mezőgazdaságban keletkezik. Hoszszabb távon a fáról le kell mondani, és a sokkal nagyobb tömegben rendelkezésre álló mezőgazdasági melléktermékekkel, hulladékokkal kell fűteni a biomassza-erőművekben.
Zsákutca a biomassza?
Ezzel szemben Füzér Zsolt, a Hatvani Környezetvédő Egyesület vezetője úgy véli, bár helytelen gyakorlat, hogy az eltüzelt biomassza 95 százaléka fa, és a nagy étvágyú zölderőművek miatt kihasználják, sok esetben tarra vágják az erdőket, de a fát helyettesítő mezőgazdasági melléktermékek használata sem jelenthet megoldást. – A növényi hulladékokból ugyan nyerhető energia, de tévedés, hogy hosszú távon, megnyugtatóan helyettesítheti a fát. Ezek begyűjtése, utaztatása és égetésének külön technológiaigénye miatt még az is előfordulhat, hogy több energiát pazarolnak el, mint amennyit nyernek belőle – vélekedett. Füzér szerint a biomassza-égetés egyértelműen zsákutca. Úgy véli, a lakosság sokkal inkább a takarékossággal tehet a légkör és az éghajlat védelméért. Egyik lehetséges megoldásnak azt látja, ha az energiafaló luxusberendezések használatát megadóztatnák; a fosszilis helyett pedig a szél, a nap és a víz energiáját hasznosítanák.
origo.hu
Kemény üzenetet küldött Gyurcsány volt felesége, szorul a hurok Magyar körül
