A legjobb diplomát az ELTE BTK diákjai kapják majd

Bár a legjobban képzett fiatalokat a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karára vették fel, az oktatók szempontjából pedig a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Kara vezeti a listát, öszszességében a legjobb diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának hallgatói kapják.

Kizárólag egyetemi karok vezetik a legtöbb minőségi mutatót összesítő felsőoktatási listát – derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) szakemberei által készített, a HVG-ben publikált felsőoktatási rangsorból. A legteljesebb hazai rangsor összeállításához a szakemberek többek között figyelembe vették, hogy az adott szakra felvett diákok hány százalékának van nyelvvizsgája, menynyi volt a bekerülők felvételi pontátlaga, de arról is részletes listát készítettek, hány hallgató jut egy minősített oktatóra. Az egyetemisták, főiskolások és oktatók, a munkaerő-piaci szereplők, az álláshirdetések elemzése is árnyalták a képet.
A klasszikus nagy egyetemek mellett csak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudott bekerülni valamely karával az első tíz intézmény közé. Érdekesség, hogy a top tízben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) négy kara szerepel, ebből kettő – a bölcsész- és a jogi kar – a dobogón. A legjobb előképzettséggel rendelkező diákok a Budapesti Corvinus Egyetemre járnak. A Corvinus Társadalomtudományi Karán az idén bejutott hallgatók 100 százalékának volt középfokú nyelvvizsgája, felvételi pontátlaguk pedig meghaladta a 141 pontot. A második helyen a ELTE bölcsészkara, harmadik helyen pedig ugyanezen intézmény jogi kara végzett. A főiskolák közül a Budapesti Gazdasági Főiskola külkereskedelmi kara a legjobb, ez a kar a lista 16. helyén áll. Ismert: pluszpontok – nyelvvizsga, emelt szintű érettségi, versenyeredmények – nélkül kitűnő bizonyítvánnyal legfeljebb 120 pontot lehetett elérni, míg azokkal együtt 144 pont volt a teljesíthető maximum.
Az oktatók tudományos fokozatát, számát és hallgatókhoz viszonyított arányát tekintve kiderül, hogy ugyan a legtöbb minősített oktató, 320 az ELTE BTK-n tanít, a hallgató–oktató arány viszont igen kedvezőtlen, hiszen közel húsz diák jut egyetlen tanárra. Az oktatói színvonal különböző mutatóit egyesítő listát a BME TTK vezeti, ahol kiemelkedően jó a hallgató–oktató arány, hiszen csupán öt-hat diák jut egy tanárra. A dobogó második és harmadik fokán némi meglepetésre nem a legnépszerűbb karok valamelyike áll: az ezüstérmes a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara (DE BTK), a bronzérmes pedig a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kara lett.
Az abszolút versenyt – amelynél valamennyi minőségi mutató eredményét figyelembe vették – az ELTE bölcsészkara szerezte meg. Második helyen ugyanezen intézmény Természettudományi Kara végzett, holtversenyben a műszaki egyetem természettudományi karával. Az első tízben további három bölcsészkar, illetve három általános orvostudományi kar található.

Kari összesített rangsor:
1. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK)
2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar (BME TTK)
3. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK)
4. Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar (DE ÁOK)
5. Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (SZTE ÁOK)
6. Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar (DE BTK)
7. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar (PPKE BTK)
8. Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar (SZIE MKK)
9. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (PTE ÁOK)
10. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (PTE BTK)