Csőd szélén az egyetemek?

Fizetési nehézségek léphetnek fel bizonyos intézményeknél a magántőkéből finanszírozott fejlesztések, kollégiumépítések részleteinek törlesztése során, ezért a kormánynak át kell csoportosítani bizonyos forrásokat, és újra át kell tekintenie a szerződéseket – áll Draskovics Tibor kormánybiztos államreform-bizottságnak írt jelentésében. A Fidesz szerint a kabinet várhatóan leállítja a fejlesztések egy részét.

A PPP-beruházások fejlesztési kalkulációi még egy korábbi, a ténylegesen várhatónál kedvezőbb makrogazdasági környezet feltételezésével készültek. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkentése, valamint a keretszámok versenyelvű felosztása egyes intézményeknél a beruházások finanszírozása során nehézségeket okozhat – áll Draskovics Tibor lapunk birtokába került, államreform-bizottságnak írt jelentésében. A Medgyessy-kormány pénzügyminisztere szerint újra át kell tekinteni a fejlesztési projekteket, új kalkulációkat kell készíteni, és indokolt esetben át kell csoportosítani bizonyos állami, illetve intézményi forrásokat is a törlesztéshez. Draskovics megjegyzi: jelenleg mintegy ötvenmilliárd forint értékben folynak beruházások PPP konstrukcióban, de 110 milliárd forint értékű fejlesztéshez csak a közeljövőben kezdenek hozzá. Figyelemre méltó, hogy Draskovics az általa javasolt megszorító intézkedésekkel indokolta a megváltozott helyzetet. Emlékezetes: a kabinet nemrég úgy döntött, hogy 2007-ben az idei
62 500 hallgató helyett csupán 56 ezer diákot vesznek fel államilag támogatott képzésre, ráadásul az első helyen leadott felvételi jelentkezések száma alapján osztják fel az intézmények között a férőhelyeket, így a kisebb intézményeknek várhatóan nem jut majd államilag támogatott diák.
A Fidesz szerint a kormánybiztos intézkedési javaslata azt jelenti, hogy a kormány menet közben módosítja majd a szerződéseket, és az ígért fejlesztéseknek csupán töredékét hajtják végre. Azt sem tartják kizártnak, hogy a kabinet magára hagyja majd a csőd szélére került intézményeket, hiszen az államot semmi sem kényszeríti a kölcsönök átvállalására, így az iskolák maradék ingatlanvagyonuk felélésére kényszerülhetnek. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője lapunknak azt mondta: a Fidesz az elejétől fogva tiltakozott a PPP-s szerződések megkötése ellen. Előre jelezték, hogy az állam bújtatott hitelfelvételre kényszeríti az egyetemeket, amelyek húsz évre eladósítják az intézményeket. Hozzátette: azt is tudni lehetett, hogy a kölcsön méregdrága, így vélhetően fizetésképtelenséghez vezet majd, hiszen az iskolák a törlesztés során a beruházott összeg több mint háromszorosát fizetik vissza a magánbefektetőknek egy-egy kollégium megépítéséért.
A PPP-s szerződések megkötését szervező és az azokért felelős Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) sajtóosztálya kérdésünkre azt írta: nem tudnak arról, hogy a Draskovics által említett korábbi törlesztési kalkulációk roszszak lennének, és náluk az intézmények sem jelezték, hogy nem tudnák fizetni a saját részüket. Hozzátették: kisebb törlesztési gondok ugyan lehetnek forintgyengülés esetén a forint/euró árfolyamváltozások miatt, de ezt az intézményeknek kell megoldaniuk.
Emlékezetes: a kormány 2004 augusztusában, Magyar Bálint oktatási miniszteri tevékenysége idején fogadta el a PPP-nek nevezett infrastruktúra-fejlesztési programot, amely magántőke bevonásával finanszírozza egyetemi kollégiumok építését, illetve egyéb fejlesztéseket. A program lényege, hogy a befektetők pénzéből készült ingatlanok a vállalkozók tulajdonába kerülnek. Az épületek használatáért húsz éven át üzemeltetési és bérleti díjat fizet az egyetem és az állam. Az épületek a futamidő lejárta után sem kerülnek az oktatási intézmények tulajdonába, csak ha maradványértéken megvásárolják azt.