Eurázsiai hódokat telepítettek Mártély mellé

Nyolc eurázsiai hódot telepített tegnap a WWF Magyarország nemzetközi természetvédelmi szervezet a Mártélyi Tájvédelmi Körzetbe. A Németországból érkezett három rágcsálócsaládot a Körtvélyesi-holtágnál és a Sas-érnél engedték szabadon.

Európa legnagyobb rágcsálóival az 1800-as évek közepéig találkozhattak korabeli természetjárók hazánk ártéri erdeiben – nyilatkozta lapunknak Gruber Tamás, a WWF Magyarország projektvezetője. Túlzott mértékű vadászata és élőhelyének megváltoztatása miatt több mint egy évszázada eltűnt az állat hazánk élővilágából. Egykori jelenlétüket földrajzi nevek is őrzik, mint például Hódos tó, vagy Nagy-hódos.
Gruber Tamás elmondta azt is, hogy a visszatelepítési program 1996 óta tart. Az eltelt tíz év alatt a Fertő-Hansági Nemzeti Parkban, a Felső- és a Közép-Tisza vidékén, Gemencen, valamint most az Alsó-Tiszán talált otthonra immár több mint 200 Németországból származó hód. A WWF az illetékes nemzeti park szakembereivel vizsgálja meg először a telepítés helyszíneit. Mindenekelőtt arra kíváncsiak, hol találnak majd elegendő táplálékot, illetve megfelelően magas partfalat kotorék készítéséhez a rágcsálók. A hódról ugyanis tudni kell, hogy környezetét kisebb-nagyobb gátak építésével tudatosan alakítja. Teszi ezt azért, hogy a megemelt vízszint révén észrevétlen maradjon a ragadozók előtt. A szakember szerint fontos szempont a vízmélység és a vízszintingadozás is, hiszen a hódvár bejáratának mindig a víz alatt kell maradnia.
Kiengedés előtt az állatokba egy apró csipet ültetnek, így a későbbiekben, ha elhullott állatot találnak vagy befognak egyet, azonosítható lesz, hogy a WWF telepítéséből származik-e, illetve hol és mikor engedték szabadon. Az idén először a visszatelepítendő hódok szőréből mintát vettek, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Állatorvostudományi Kutatóintézete DNS-vizsgálat alá vetett. Egyértelműen kiderült, hogy valóban őshonos eurázsiai hódok érkeztek hazánkba.
A WWF Magyarország a viszszatelepített hódok mozgását szakértők bevonásával folyamatosan nyomon követi és az összegyűjtött adatokat értékeli. Jelenleg körülbelül ötszáz egyed él nálunk, de ez a létszám nemcsak a hazai programoknak köszönhető, hanem annak is, hogy a környező országokba párhuzamosan telepített rágcsálóknak egy része átvándorolt hozzánk.
A hódnak egyébiránt a legfőbb jellegzetessége a hatalmas fák kidöntésére is alkalmas narancssárga metszőfoga. Másik különlegessége a lapos, pikkelyes farka, amelyet úszáskor kormánylapátként használ. A szárazföldön esetlenül mozog, a vizet csak rövid időre hagyja el. Éjszakai állat, ezért ritkán látható, jelenlétéről főleg nyomai árulkodnak.