„Kempingező” rendőrök

Meddig marad még a „rendőrkemping” a Parlament előtt? – tette fel a kérdést az Országgyűlésben Latorczai János (KDNP), utalva rá: a rendőrség berendezkedett a Kossuth téren. Választ nem kapott a kormányoldaltól. Eközben elkezdődött a korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakításáról szóló vita.

Czirják Imre
2006. 11. 22. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Téliesítik-e a „rendőrkempinget” a Parlamentnél? Ezt Latorczai János (KDNP) kérdezte napirend előtt a kormány illetékesétől a parlamentben. Az ellenzéki képviselő – görbe tükröt állítva a kormány elé – kijelentette: a rendőrök fáznak az Országháznál felállított nem téliesített sátorban, ráadásul a helyzet közegészségügyi szempontból is veszélyes, mert az állomány tagjai megbetegedhetnek, ami akár járványhoz is vezethet. A politikus arra vár választ a kormány képviselőjétől, hogy miért vannak még mindig ott a rendőrök a parlamentnél, amikor erre szerinte nincs semmi szükség. Latorczai úgy véli, fel kellene számolni a „rendőrkempinget”. Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára szerint nem kempingről, hanem csak egy-két sátorról van szó, ahol a rendőrök pihennek és étkeznek. Arra nem tudott válaszolni, hogy a rendőrök meddig maradnak a Parlamentnél.
Farkas Flórián (Fidesz) a roma csoportok kivándorlásának okairól beszélt napirend előtt. Úgy értékelte, ez egy segélykiáltás, mert a cigányok megélhetési válságban vannak. A képviselő egy kríziskezelő alap létrehozását javasolta, és szerinte szükség lenne egy kormánybiztos kinevezésére is. Erre Kiss Péter munkaügyi miniszter elismerte: komplex program kellene ahhoz, hogy megoldják a problémát.
A korkedvezmény hibája, hogy nem ösztönöz a munkakörülmények javítására, eltűri a folyamatos egészségkárosítást, azt utólag honorálja – mondta Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításáról szóló javaslat általános vitájának kezdetén, ezzel indokolva, hogy a kormány hozzá akar nyúlni a korkedvezményhez. Az államtitkár szerint a jelenleg érvényben lévő korkedvezményes munkaköri jegyzék elavult. Felszólalásából kiderült: a kabinet sokallja a korkedvezményes nyugdíj terheit, amely szerintük 2005-ben 25 milliárd forint volt.
A kormány most azt javasolja, hogy a korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörökben a munkáltató fizessen többletjárulékot. A 13 százalékos többletterhet 2007-ben még átvállalná a költségvetés, majd a támogatás mértékét fokozatosan csökkentve 2011-től a 13 százalék egészét a foglalkoztató köteles megfizetni.
Az MSZP, az SZDSZ és az MDF vezérszónoka támogatásáról biztosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását, a Fidesz és a KDNP képviselői elutasították azt. Iván László (Fidesz) szerint a javaslat nem ösztönöz, éppen ellenkezőleg: elkerülővé teszi a munkaadót, szenvedővé a munkavállalót. Az sem oldódik meg, hogy a munkahelyek egészségkárosító hatását mérsékeljék – közölte Iván László. Fónagy János (Fidesz) követelte: vonják vissza az előterjesztést. A KDNP-s Soltész Miklós azt mondta, a kormány az egészségre ártalmas munkát végzőkre újabb terheket tesz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.