Kisvállalkozások kontra unió?

Bár az unió nagy figyelmet fordít a kisvállalkozások támogatására, a magyar családi és mikrovállalkozások jó részének a jelenlegi feltételek mellett kevés esélye van a közösségi források elnyerésére. Szükség van tehát az igénybevétel megkönnyítésére – derült ki tegnap Budapesten, a kézműves és kisvállalkozások közeljövőjét firtató nemzetközi konferencián.

Európa számára fontosak a kis- és középvállalkozások (kkv-k), amelyek a cégek 97 százalékát teszik ki, és a GDP csaknem kétharmadát termelik meg. Ezért az unió a következő hét évben több mint 430 milliárd euróval támogatja a kkv-k versenyképességét – közölte tegnap Budapesten Francoise Le Bail. Az Európai Bizottság vállalkozói és ipari főigazgatóságának helyettes vezetője az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) közreműködésével szervezett nemzetközi konferencián vett részt, ahol a szakemberek azt vitatták meg, milyen kihívásokkal szembesülnek a kézműves és kisvállalkozások az EU egységes piacára történő kilépés során. Ennek apropója: 2010-ben megszűnnek azok a korlátok, amelyek jelenleg még megakadályozzák a vállalkozásokat abban, hogy tevékenységüket az unió bármely tagállamába áthelyezhessék. Szükség van a vállalati környezet javítására és az adminisztratív folyamatok egyszerűsítésére is – mutatott rá Francoise Le Bail, aki leszögezte: bár a hivatalos szabályozás a kkv-kat 250 főnél kisebb létszámú cégekként határozza meg, tisztában vannak azzal, hogy jelentős eltérések tapasztalhatók egy 250 fős vállalat és egy 10 fős mikrovállalkozás helyzetében. Ezért célul tűzték ki, hogy az unió a jövőben nagyobb figyelmet fordítson az igazán kis cégekre. Bár a magyar szervezetek is javasolták, arra egyelőre nincs mód, hogy a szakmai szövetségek közvetlenül jussanak uniós forrásokhoz – tette hozzá az uniós tisztviselő.
A konferencián Kassai Róbert, az Iposz alelnöke több javaslatot tett az uniós támogatások igénylésének megkönnyítésére. Az új tagországokban működő mikro- és kisvállalkozások versenyképességének növelése érdekében a szakember szerint egyszerűsíteni kell a pályázatokon való részvétel szabályozását, nyilvánossá kell tenni a bírálati jegyzőkönyveket, és jelentősen kurtítani kell a kifizetések határidejét.
Szükség van arra is, hogy az állami szervek rövidebb határidőkkel dolgozzanak, valamint hogy legyen lehetőség a részteljesítések és a pályázással járó költségek elszámolására is. Jelenleg ugyanis a pályázás költsége a beruházás értékének akár kilenc százalékát is kiteheti, ami még a tőkeerős nagyvállalatok számára is komoly teher, a kisvállalkozásokról nem is beszélve – vélekedett Kassai Róbert.