Drasztikus és halaszthatatlan intézkedésekre kényszerül az ország az elmúlt évek túlköltekező gazdaságpolitikája miatt – kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt így értékelték a 2007-es költségvetés törvényjavaslatát, amelynek általános vitája tegnap kezdődött el a parlamentben. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke súlyos kritikával illette a költségvetési tervezés és végrehajtás eddigi gyakorlatát, és számos bírálatot fogalmazott meg a jövő évi tervezettel kapcsolatban is. Mint mondta, az államháztartás helyzete kritikus és tarthatatlan. Az államadósság növekedését súlyos tehernek nevező ÁSZ-elnök emlékeztetett arra, hogy a központi költségvetés kiadásainak minden nyolcadik forintját kamatkiadásra kell fordítania az országnak.
*
Kovács Árpád szerint hazánk kényszerpályára került. Az eladósodás megállításának érdekében az ÁSZ elnöke azt javasolta, hogy az állami vállalatoknál tiltsák le a hitelek felvételét. A nyugdíjak kérdését szintén égetőnek nevezte az ÁSZ elnöke, aki rámutatott: a költségvetésben mindössze 9 havi nyugdíj kifizetéséhez van elegendő pénz. Elodázhatatlan feladatként határozta meg az államháztartási hiány nagyarányú csökkentését Veres János pénzügyminiszter, aki elmondta, hogy az idei 10,1 százalékos deficit jövőre a bruttó hazai össztermék 3,3 százalékával mérséklődik. Veres úgy vélte, a pénzügyi konszolidáció a lehető legkisebb áldozattal teremti meg a tartós egyensúly feltételeit, így 2009-től ismét gyors bővülési pályára állhat majd a magyar gazdaság. A pénzügyminiszter ugyanakkor elismerte: az adó- és járulékemelések nyomán jövőre felgyorsul az infláció, a reáljövedelmek csökkennek, a fogyasztás pedig visszaesik.
Önkritikus hangnemet ütött meg felszólalásában Lendvai Ildikó, az MSZP vezérszónoka is, aki úgy fogalmazott: csak olyan sebességgel tud haladni az ország, ahogyan azt az útviszonyok megengedik, ám eddig ezt nem mindig vették figyelembe. Lendvai szerint tévedtek akkor is, amikor úgy látták, az intézkedések nem fognak fájni. A szocialista politikus Gyurcsány Ferenc korábbi kijelentését tegnap „szóbotlásként” értékelte. Lendvai elhamarkodottnak nevezte a 2006. január elsején életbe lépett adócsökkentési programot, amely szerinte túlzott mértékű és gyors volt.
Illegitimnek értékelte a 2007-es költségvetés törvényjavaslatát Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki példa nélkülinek nevezte, hogy a kormány olyan büdzsét kíván elfogadtatni a parlamenttel, amelynek éppen az ellenkezőjére kapott felhatalmazást a választópolgároktól. Orbán Viktor hangsúlyozta: a törvényjavaslat nem foglalkozik a magyar gazdaság legsúlyosabb problémáival, így nem ad választ arra, hogy a kormány hogyan kívánja megakadályozni a munkanélküliség emelkedését és a népesség további fogyását. Emlékeztetett: noha ma 650 ezerrel élnek kevesebben Magyarországon, mint 25 évvel ezelőtt, a gyermekvállalás továbbra is az egyik legnagyobb szegénységi kockázat, amit a 2007-es büdzsé még tovább erősít. A Fidesz elnöke szerint ma Magyarországon nem egy, hanem két gazdaság működik: egy sikeres külföldi és egy túlélésért küzdő hazai, az adóterhekből azonban egyre nagyobb rész jut a magyar kis- és középvállalkozásoknak. A megszorító intézkedéseket értékelve hangsúlyozta: ha a parlament elfogadja a költségvetési törvényjavaslatot, úgy jövőre megélhetési válsággal kell szembenéznie a háztartásoknak. A Fidesz elnöke példaként egy kétgyermekes, egykeresős családot említett, amely jövőre 160 ezer forinttal kevesebből kényszerül gazdálkodni, míg egy átlagos nyugdíjas házaspár 72 ezer forintot veszít el a szigorítások nyomán.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a kijózanodás költségvetésének nevezte a törvényjavaslatot, amely a korábbi évekkel ellentétben szembenéz az ország valós helyzetével. Az utóbbi évek felelőtlen túlköltekezését Kuncze is súlyos problémaként értékelte, emlékeztetve arra, hogy jövőre több mint 270 milliárd forinttal kell többet költeni az adósság kamatkiadásaira. A KDNP nevében felszólaló Hargitai János arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt években a kormány tudatosan félretervezte a költségvetéseket. A kereszténydemokrata politikus rámutatott: jövőre a büdzsé 700 milliárd forintos pluszbevétellel kalkulál, miközben a kiadási oldalon semmilyen érdemi szerkezetátalakítás nem látszik. A 2002-ben beígért jóléti rendszerváltás lesújtó eredményének nevezte a jövő évi költségvetést Herényi Károly. Az MDF vezérszónoka sajnálatosnak tartotta, hogy a hibás gazdaságpolitikáért továbbra sem vállalja senki a felelősséget, aminek következtében nehéznek bizonyul majd tehervállalást kérni a lakosságtól.

Veszélyes betegséget terjeszthet a klíma