Az első kérdés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését két okból látta megtagadhatónak a választási bizottság. Úgy vélte, hogy a tandíjfizetés, illetve a részhozzájárulás bevezetése része a kormányprogramnak. Az alkotmány szerint pedig a kormány programjáról nem lehet népszavazást tartani. Ezzel csak két OVB-tag nem értett egyet a szavazáskor: Bordás Vilmos és Sándorfy György. Ők azt fejtették ki, hogy kormányprogramnak az a politikai szándéknyilatkozat minősül, amelyet az új kormány megalakulásakor terjesztenek az Országgyűlés elé, s a programról a képviselők a miniszterelnök személyével együttesen szavaznak.
A vitában különösen Halmai Gábor és Fazekas Mariann érvelt amellett, hogy lényegében nemcsak ez a kérdés érinti a kormány programját, hanem a Fidesz és a KDNP hét kérdése közül legalább hat. Így a vizitdíj bevezetése, az egészségügyi intézmények és kórházak tulajdonjoga, a gyógyszerek patikán kívüli árusítása, a nyugdíjasok munkavállalása és a családi gazdálkodók földvásárlási lehetősége is. A több mint kétórás bevezető vita előrevetítette annak lehetőségét, hogy mindezen kérdésekben megtagadja a testület az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mégsem ez történt a maratoni ülésen.
*
Hitelesíthetőnek találta az Országos Választási Bizottság a második kérdést: „Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?” Az OVB fő indoka az volt, hogy az Alkotmánybíróság korábban jogszerűnek ítélte ezt a kérdést, amelyről 2004. december 5-én népszavazást is tartottak. Akkor kevés szavazat hiányzott a referendum érvényességéhez. Az OVB több tagja viszont úgy ítélte meg, hogy ez a témakör is része a kormányprogramnak, és nem szabad népszavazásra bocsátani. Ezzel érvelt Halmai Gábor, Fazekas Mariann, Poczkodi Balázs és Szoboszlai György. Felvetéseiket azonban a többség nem fogadta el, a szavazás végeredménye 6:5 lett. A további öt kérdés elemzése lapzártánk után következett. Az OVB döntése ellen bármely választópolgár az Alkotmánybírósághoz fordulhat felülvizsgálatért. A vitából, illetve az első kérdés elutasítására született reakciókból kiderült, hogy ezt a kezdeményezők is készek megtenni.
Medián: hét kérdés, hét igen. Igennel szavaznának a legtöbben a Fidesz által kezdeményezett népszavazás mind a hét kérdésére – derült ki abból a Népszabadság tegnapi számában megjelent felmérésből, amelyet a Medián készített.
A megkérdezettek hetven százaléka ért egyet azzal, hogy az orvosi ellátás továbbra is ingyenes maradjon, ennél a többi kérdésre adott válaszokban kevesebb az igenek aránya, de mindegyiknél meghaladja az ötven százalékot. A népszerűbb törekvések között szerepel még a kórház-privatizáció ellenzése, illetve a miniszterelnök és a kormány kártérítési felelősségének törvénybe foglalása arra az esetre, ha nem sikerülne tartaniuk az elfogadott költségvetést.
Megosztotta viszont a népességet a gyógyszerek patikában tartásáról és a nyugdíjasok munkavállaláskor fizetendő járulékáról szóló kérdés. Mindkét esetben a nemek és a „nem szavazások” 6-8 százalékban maradnak el az igenek arányától. A felmérés szerint a szavazók többsége a vizitdíjról (51 százalék), a tandíjról (43 százalék) és a kórházak tulajdonlásáról (42 százalék) hallott a kérdések sorából. A magát a népszavazást övező érdeklődés azonban a teljes lakosság részéről egyelőre csekély, mindössze negyvenöt százalékos.
Azt nehéz megjósolni, hogy elegendő lesz-e a részvételi arány az eredményességhez, ugyanis egy hónappal a 2004-es, a kettős állampolgárságról és a kórháztörvényről szóló referendum előtt még 44 százalék nevezte magát biztos szavazónak, végül azonban csak 37 százalék járult az urnák elé. A népszavazás abban az esetben lehet ügydöntő, ha a szavazásra jogosultak egynegyede tesz ikszet az igen mellé, ami körülbelül kétmillió embert jelent. (D. L.)
origo.hu
„Félsz már?" – Kulja megfenyegette Takács Péter kolléganőjét
