Nem fogynak a kormány megszorítási ötletei. Az oktatást sújtó újabb intézkedéscsomag értelmében jövőre már csak ötvenhatezer hallgató képzését fizeti a költségvetés az idei 62 500-zal szemben, ráadásul a szerencsés bekerülők költségeit is csak részben téríti meg az állam. Hiller István oktatási és kulturális miniszter szerint a következő években az érettségizők 68 százaléka vehet majd részt – részben – államilag finanszírozott képzésben.
A létszámcsökkentés a leendő agrármérnököket, tanárokat, bölcsészeket érinti a legérzékenyebben: az agrárképzésben közel 30, a pedagógusképzésben 23,8, a bölcsészeknél 20, míg a jogászoknál több mint 13 százalékos lesz a létszámcsökkentés. Az orvos- és az egészségügyi képzésben nem változnak a keretszámok. Több férőhellyel csupán a természettudományos és a műszaki képzésekre jelentkezők számolhatnak, a növekedés azonban – a többi terület radikális létszámcsökkentésével szemben – igen csekély mértékű: a természettudományos kurzusokon 2,63, a műszaki képzéseken pedig 1,8 százalékkal tanulhatnak többen 2007-ben, mint az idén. A csökkentés az oktatási tárca által preferált, ám a diákok körében abszolút népszerűtlen, diploma nélkül záruló, kétéves felsőfokú szakképzés férőhelyeit nem érinti, a megszorítást teljes egészében a diplomás képzésekre terhelik.
Hiller a jogász-, az agrár- és a pedagógusképzés férőhelyei brutális csökkentésének indoklásaként kijelentette: az átalakítások megakadályozzák, hogy használhatatlan végzettségű fiatalok lépjenek a munkaerőpiacra.
Fontos változás az is, hogy jövőre már nem lesznek előre meghatározott keretszámok az intézmények egyes képzésein. Az új tanévtől az egyetemek népszerűsége – vagyis az adott intézményre első helyen beadott jelentkezések száma és a felvételizők teljesítménye – alapján határozzák meg az egyes egyetemekre államilag finanszírozott képzésre felvehető diákok számát. Ez azt jelenti, hogy a népszerű egyetemeken várhatóan már az államilag támogatott diákok felvételével feltöltődik a létszámkeret, vagyis ezekben az iskolákban minden tanuló képzését részben az állam fizeti. A nem túl keresett, kisebb, vidéki intézmények esetében azonban előfordulhat, hogy alig vagy egyáltalán nem jut majd államilag támogatott diák, így az intézmény vagy képes lesz arra, hogy fizetős tanulókkal töltse fel férőhelyeit, vagy kénytelen lesz csődöt jelenteni. Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője szerint az új rendszerben a hallgatók döntenek arról, hogy a jövőben melyik intézményre tartanak igényt.
Tudni kell azt is: a jövő nyáron felvett diákoknak a második évtől akkor is fizetniük kell tanulmányaikért, ha államilag finanszírozott képzésre vették fel őket. A parlament kormánypárti többsége ugyanis elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében 2008-tól az eddig ingyenes képzésben részt vevőknek is tandíjat kell fizetniük. A sarc a második tanévtől kezdve már a 2007-ben, vagyis jövő nyáron felvett diákokra is vonatkozik. Az alapképzésben évi 105 ezer, a mesterképzésben évi 150 ezer forintot kell fizetni. Jövőre a felvételizőkre is újabb sarcot vetnek ki: mindenkinek 9000 forint eljárási díjat kell majd fizetnie függetlenül attól, hogy hány helyre jelentkezik. Igaz ugyan, hogy ezért cserébe akár három szak költségtérítéses és államilag támogatott képzésére is jelentkezhet a diák; ebben az esetben kevesebbet fizet, mint korábban, a pénzt azonban akkor is ki kell fizetni, ha valaki csupán egy helyre vagy csupán a szakok államilag támogatott képzéseire akar jelentkezni. Korábban jelentkezésenként
3000 forintot kértek a diákoktól.
Draskovics Tibor lapunk birtokába került, az államreform bizottságnak írt jelentéséből kiderült az is, hogy a bejelentett csomagon túl további megszorítások várnak a felsőoktatásra. A volt pénzügyminiszter a tandíj bevezetésén és az államilag finanszírozott férőhelyek jövő évi több mint 10 százalékos csökkentésén túl további évi kétezer férőhelyes – évi négyszázalékos – csökkentést irányoz elő, és az esti, valamint a levelező tagozatos államilag finanszírozott helyek teljes megszüntetését javasolja. Draskovics szerint a felsőoktatás alapvető problémája, hogy az állam késve és akkor is csak részben reagált az elmúlt években bekövetkező drasztikus hallgatói létszámnövekedésre. Hozzáteszi: végre be kell látni, hogy a kormány már nem képes a korábbi szinten finanszírozni a felduzzadt rendszert, ezért le kell szűkíteni az állami kötelezettségvállalásokat, és a bővülés, fejlesztés finanszírozását a piaci szereplőkre kell hárítani. A politikus cserébe az egyetemek nyakába ültetett, főként üzletemberekből álló gazdasági tanácsok hatáskörének növelését ígéri a gazdasági szférának. Megjegyzi, hogy szándékukat már több ízben korlátozták az Alkotmánybíróság elmarasztaló határozatai, leszögezi ugyanakkor, hogy ennek ellenére a kormány nem tesz le a gazdasági tanácsok hatalmának növeléséről, ezért a jövőben olyan szabályokat kell alkotni, amelyek határt szabnak az egyetemi autonómiának, és lehetővé teszik az új modell bevezetését.
Draskovics középtávon előrevetíti a minden diák által fizetendő tandíj drasztikus emelését is. Azt írja: a teljesen ingyenes képzés megszüntetésével, azaz a mindenkire vonatkozó tandíj bevezetésével a felsőoktatásban egyazon termékkel kétféle áron kereskednek, hiszen a költségtérítéses diákok a többszörösét fizetik majd ugyanazért, mint a többiek. Ez „a közgazdasági nonszensz hosszú távon nem maradhat fenn, ezért el kell gondolkodni a változtatáson, még ha rövid távon nem is látszik ennek politikailag vállalható megoldása” – teszi hozzá. A kormánybiztos szerint a jövőben a felsőoktatásban is meg kell szüntetni a hallgatói juttatások és a képzési támogatások évről évre történő növekedésének törvényi garanciáját. 2008-tól az állami ráfordítások arányainak évről évre történő változását nem a nemzetgazdasági átlagkeresethez kötnék, hanem a közszféra átlagkeresetéhez, ott azonban a kormány évekre befagyasztaná a béreket.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja a tandíj drasztikus emelésének tervezetét, hiszen az elriasztaná a szegényebb családból származó fiatalokat a tanulástól. Kis Papp László, a szervezet elnöke lapunknak kijelentette: a leghatározottabban fellépnek az államilag támogatott férőhelyek számának további csökkentése ellen, és felszólítják a kormányt, hogy 2010-ig garantálja a már így is drasztikusan redukált keretszámok szinten tartását. Az érdekvédő szerint nem igaz, hogy évről évre kevesebb az érettségiző, a valóságban a következő négy évben stagnál a vizsgázók száma. Kis Papp szerint egyetlen dolgozót sem lehet elbocsátani a a felsőoktatásból, ma ugyanis Európában a magyar oktatókra jut a legtöbb hallgató, vagyis a tanárok leterheltsége óriási. Hozzátette: szó sem lehet arról, hogy a közszféra átlagkeresetéhez kösse a kormány a felsőoktatási támogatásokat és a hallgatói juttatásokat, hiszen ez ellentétes lenne a törvénnyel. Leszögezte: a kabinet ezzel kapcsolatos szándéka nyilvánvalóan pénzelvonás lenne, hiszen míg a nemzetgazdasági átlagkereset – jelenleg ezzel együtt növekszik az oktatás támogatása – általában nő, addig a közszféra béreit a kormány kénye-kedve szerint alakíthatja, akár évekre be is fagyaszthatja. Hozzátette: a gazdasági tanácsok idegen testek a magyar felsőoktatásban, nincs szükség rájuk, ezért a kormányt óva inti attól, hogy az Alkotmánybíróság elmarasztaló határozatai alól kibújva a költségvetési törvényen keresztül próbálja a testületek hatáskörét növelni.
Létezik azért Draskovics elképzeléseit támogató álláspont is. Molnár Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora – aki egyben a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke is – jó dolognak tartja, hogy a fejlesztési részhozzájárulás összegét az évek során a költségtérítési díjakhoz emeljék. Hangsúlyozta: ez csak 5–10 éves folyamat részeként képzelhető el, az azonnali bevezetés tömeges hallgatói fizetésképtelenséghez vezetne. Molnár – aki kizárólag egyetemi vezetői minőségében nyilatkozott, az MRK-nak ugyanis még nincs hivatalos álláspontja az újabb megszorításokról – reálisnak tartja az államilag finanszírozott férőhelyek további folyamatos csökkentését is, amit az utóbbi évek hallgatói létszámnövekedésével, valamint az érettségizők számának csökkenésével indokolt. Elismerte, hogy ezek az intézkedések a kisebb intézmények megszűnéséhez vezetnek, de szerinte erre szükség is van, mivel értelmetlen dolog 72 intézményt fenntartani. Molnár csupán a felsőoktatási állami támogatások emelkedését garantáló törvény megváltoztatása ellen tiltakozott. Azt állította, az ellen mindenképp fellép. Emlékezetes: Molnár Károly az elsők között biztosította támogatásától Hiller István szakminisztert, amikor napirendre került az általános tandíj bevezetése.
Lapunk kíváncsi lett volna az oktatásért felelős szaktárca véleményére is, de a Hiller István vezette Oktatási és Kulturális Minisztérium nem akart reagálni az újabb megszorítócsomagra. Draskovics Tibor közleményében gyakorlatilag a tervezet egyetlen pontját sem cáfolta. Azt írta: a kormány az elmúlt hónapokban több fontos és előremutató döntést hozott, amelyek a kiszámítható és hosszabb távon is fenntartható finanszírozás, valamint a felsőoktatásban való részvétel igazságosabbá tételének irányába hatnak. Hozzátette: az államilag finanszírozott létszám több évre történő meghatározásával a kormány hozzájárul, hogy a jövőben a diákokon múljon az egyes intézmények közötti versengés eredménye. A tandíj emelésének középtávú terve kapcsán kijelentette: jelenleg ez nincs napirenden. A Fidesz szerint az államilag támogatott férőhelyek csökkentésével a kormány évente 13 ezer fiatalt kényszerít arra, hogy ingyenes tanulás helyett milliókat fizessen. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője lapunknak az mondta: az intézmények népszerűsége szerinti férőhelyelosztás azonnali bevezetése katasztrofális helyzetet idézhet elő. Hozzátette: úgy tűnik, hogy nem Hiller István irányítja az oktatást, hiszen a miniszter hallgatásba burkolózik, miközben a szakmai koncepciót Draskovics alkotja meg, a fejlesztési forrásokról pedig Magyar Bálint dönt. Sió szerint sokat elárul a kormányzati politikáról, hogy míg a világ többi országában milliárdokat ölnek az oktatásba, addig nálunk azon mesterkednek, hogy szedjék el az utolsó forintokat is.
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál