Kezdjük egy aktuális kérdéssel. Ön mint nagykövet, illetve az amerikai diplomácia általában, miért nem fejezte ki aggodalmát a miniszterelnök hazugságait követő eseményekkel, különös tekintettel az október 23-i rendőri atrocitásokkal kapcsolatban?
– Úgy gondolom, az Egyesült Államokat nagyon is érdekli, hogy mi történik Magyarországon, kifejezetten sok megkeresést kaptunk Washingtonból, nagy erőfeszítést tettünk annak érdekében, hogy lépést tartsunk az eseményekkel azokban a napokban. Számos felajánlást kaptunk tájékoztatásra a kormányzat több tagjától, például Gyurcsány Ferenc miniszterelnök találkozott a diplomáciai testület tagjaival, így velem is. Orbán Viktor is tájékoztatást nyújtott a diplomatáknak, köztük nekem. Számunkra nagyon fontos volt, hogy meghallgassuk minden érintett fél verzióját az eseményekről.
– Mégsem adtak ki olyan nyilatkozatot, amelyben elítélnék a rendőri brutalitást, pedig tény, hogy az megtörtént. Az Egyesült Államok nagyon érzékeny szokott lenni az ilyen ügyekre…
– Természetesen. Az Egyesült Államok nem gondolja, hogy az erőszaknak szerepe lenne a politikai párbeszédben, és természetesen nem támogatjuk az erőszak alkalmazását politikai eszközként. Ezzel együtt rendkívül fontos, hogy az amerikai követségen tisztában legyünk azzal, mi az amerikai kormány és nem a magyar kormány tagjai vagyunk. A vizsgálat a magyar kormány, illetve a magyar nép feladata, amit mi nagy érdeklődéssel követünk nyomon.
Ünnepség nép nélkül
– Nem kellett volna felmerülnie önökben annak, hogy valami nincs rendjén a magyar demokráciával, amikor a hivatalos ünnepségeket elválasztották a néptől, amint azt láttuk a Kossuth téren?
– Nem dönthetek arról, hogy mit tesz a magyar kormányzat, vagy hogy mi jó vagy rossz a számukra. Én részt vettem a ceremónián, és az nagy hatással volt rám, különösen, amikor a magyar Himnuszt játszották…
– A népre is nagy hatással lett volna, de őket kizárták, úgynevezett biztonsági megfontolásokból.
– Nem én vagyok az, aki döntést hoz ezekről a kérdésekről.
– Az amerikai kormányzat sokszor hangsúlyozza, hogy az értékeknek milyen fontos szerepük van a nemzetközi kapcsolatokban. Az Európai Néppárt, mely politikailag közel áll a jelenleg kormányzó amerikai republikánusokhoz, nemrégiben elítélte a magyar rendőri atrocitásokat. Az amerikai konzervatívok miért nem cselekedtek hasonlóan?
– Ezt a kérdést nem tudom megválaszolni. A magam részéről, mint az Egyesült Államok budapesti nagykövete, politikailag semleges vagyok. Keményen dolgozom azon, hogy fenntartsam semlegességemet, és ez nagyon fontos számomra. November 7-én négyszemközt találkoztam Orbán Viktorral a rezidenciámon, teáztunk, süteményt ettünk, és nagyon kötetlenül, nyíltan beszélgettünk az ő gondolatairól – immár sokadik alkalommal azóta, hogy itt vagyok. Nemrégiben Németh Zsolt volt a vendégem, én pedig kedd délelőtt az övé a külügyi bizottság előtt a parlamentben. A minap Kövér Lászlóval találkoztam, aztán Kósa Lajossal, a debreceni polgármesterrel, aki sikeres tevékenységre tekinthet vissza. Találkoztam Rogán Antallal is. Szóval sokat teszek azért, hogy megértsem a Fidesz különböző vezető személyiségeinek gondolkodását, éppúgy, ahogy a többi párt esetében teszem. Követnem kell, hogy mit gondolnak az eseményekről, máskülönben nem tudnám elvégezni a munkámat Washingtonban.
Nagyköveti elfogultság
– A magyar konzervatívok között sokan úgy gondolják, hogy – különös tekintettel néhány elődjére – az amerikai diplomácia a posztkommunista és a liberális politikai erőket támogatja. Természetesen diplomataként ezt tagadni fogja, ám az mégiscsak feltűnő, hogy sok ember így gondolja, nemde?
– Úgy gondolom, hogy voltak kellemetlen perceink a múltban, ám elődöm, Walker nagykövet úr és én szilárdan a semlegesség elkötelezettjei vagyunk, mert ez a helyes. Egyszerűen nem végezhetjük a munkánkat részrehajlóan, nem nekünk kell állást foglalni politikai kérdésekben.
– Kellemetlen percekről beszélt. Fel tudna idézni egyet ezek közül?
– Voltak olyan alkalmak, amikor korábbi nagykövetek kevésbé voltak semlegesek politikailag, mint kellett volna lenniük. Ezzel már nem tudunk mit kezdeni, de tanultunk a hibáinkból.
– Kikre gondol?
– …
– A semlegességgel kapcsolatban jut az eszembe: hallottam egy pletykát, miszerint a követség belső sajtószemléjében lapomat, a Magyar Nemzetet „radikális jobboldali” lapként címkézik, míg a Magyar Hírlapot „középjobb”, a Népszabadságot pedig „független” lapként. Meg tudja ezt erősíteni?
– Őszintén mondom önnek, hogy ez nem igaz. Ezek a címkék nem léteznek az én fejemben, és ezeket a lapokat nem ilyen szavak kíséretében kapom meg.
– Értem, hogy az ön fejében ezek a címkék nem léteznek, de találkozott olyan erőfeszítéssel a környezetében, mely azt akarja önnel elhitetni, hogy a Magyar Nemzet egy „radikális jobbos” lap? Ez már csak azért sem mindegy, mert az amerikai politikai közbeszédben ez a kifejezés egyenlő a náci vagy fasiszta jelzőkkel.
– Nem.
– Más térségbeli országokkal összehasonlítva Magyarországon a rendszerváltáskor semmilyen tisztogatással nem szembesültek a kommunista rezsim hivatalnokai, még most is zavartalanul folytathatják közéleti tevékenységüket. Az Egyesült Államok miként bízhat meg ilyen emberekben, különös tekintettel a hírszerzési adatok megosztására, amely olyannyira fontos önöknek 9/11 óta?
– Kitűnő kapcsolatban állunk az itteni hírszerző közösséggel, meg vagyunk elégedve, és tiszteljük képességeiket. Hasonlóképp jó kapcsolataink vannak a rendészeti szervekkel, partneri viszonyban állunk a Nemzetközi Rendészeti Akadémia kapcsán.
– Ön különleges betekintéssel bír Bush elnök és családjának köreibe. Mit gondol, mennyire része gondolkodásuknak a kommunizmusellenesség?
– Az Egyesült Államok sohasem támogatta a kommunista diktatúrákat, mindig a szabadság és a demokrácia mellett álltunk ki. Nekem céljaim vannak itt Magyarországon, és ezek egyik legfontosabbika, hogy előremozdítsam a szabadság és a demokrácia ügyét a magyarokkal együtt. Amikor kedden a parlamentben voltam, sokat beszéltem azokról az értékekről, melyeken osztozunk, ahogyan a magyarok és az amerikaiak vállvetve dolgoznak azon, hogy az afgánok félelem nélküli életet élhessenek, országukat újjáépíthessék, és az ne lehessen ismét terroristák menedéke. Nagyon elégedett vagyok a külügyi bizottsággal zajló együttműködéssel, mert úgy gondolom, hogy többpárti támogatást élvez a NATO-missziókban való részvétel, például az afganisztáni újjáépítő csoport (PRT). Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke utalt ugyan rá, hogy van pártok közötti különbség: a Fidesz több támogatást szeretne adni a védelmi szférának a NATO-vállalások teljesítésére. Csatlakozva a szövetséghez, az országok élvezhetik annak előnyeit, ám ez felelősségvállalással is együtt jár, többek között pénzügyi értelemben. Márpedig van egy olyan megállapodás a NATO-országok között, hogy a GDP két százalékának ráfordítása a megfelelő szint.
– Ön mit tesz azért, hogy a magyar kormány közelítsen ehhez a célhoz?
– Személyesen arra bátorítom a kormányzatot, hogy közelítsen a kétszázalékos védelmi kiadásokhoz. A NATO minden tagországa azt szeretné látni, hogy Magyarország nagyobb pénzügyi erőfeszítést tesz a szövetségért. Jelenleg ugyan a költségvetés nagy nyomás alatt áll, ám úgy gondoljuk, vannak más módjai is a hozzájárulásnak, például a meglévő erőforrások felhasználása révén. A múltban Magyarország nagyvonalú felajánlásokat tett a NATO-nak különböző felesleges haditechnika formájában, és reméljük, hogy a szövetség rigai csúcstalálkozóján hasonló felajánlásra kerül sor.
– A NATO-n keresztül Afganisztánnak?
– Pontosan. Afganisztánnak most fegyverekre, gépkarabélyokra van szüksége, és reméljük, hogy Magyarország tud adományozni.
– A magyar belpolitikai események, az ország stabilitása befolyásolja a külföldi befektetőket. Mi az Egyesült Államok véleménye az „orosz reneszánszról”, annak régiónkra gyakorolt befolyásáról?
– Az Egyesült Államok szoros kapcsolatban áll Oroszországgal, hiszen a hidegháború véget ért. Magyarország szintén szoros kapcsolatban áll velük a legkülönbözőbb területeken. Egy dolgot említenék: az energiabiztonság minden ország számára fontos. Az Egyesült Államok támogatja az erre irányuló törekvéseket, és maga is kutatja, hogy miként bővíthetné saját energiaforrásai számát, földrajzi elhelyezkedés szerint éppúgy, mint energiahordozó-féleségek szerint. Hisszük, hogy Magyarország helyzetén javítana, ha több helyről szerezne be kőolajat és földgázt, más szállító országok, térségek felkutatásával, vagy éppenséggel más üzemanyagok, így több nukleáris energia vagy bioüzemanyag hasznosításával.
Lobbi a vízummentességért
– A diplomaták szerint jelenleg a vízumügy az egyetlen probléma, amely az amerikai–magyar kapcsolatokat terheli. A minap olvastam egy független amerikai felmérést, miszerint a vízumügyintézés hosszú várakozási ideje, a modortalan hivatalnokok miatt mára az Egyesült Államok vált a legbarátságtalanabb országgá az utazók szemszögéből. Ön személyesen mit tesz azért, hogy Magyarország vízummentes státust kapjon?
– Amióta csak megérkeztem Magyarországra, tisztában vagyok azzal, hogy a magyarok mit gondolnak a vízumkötelezettségről. Egyértelműen és hangosan az értésemre adták, és én meghallottam az üzenetüket, melyet megértéssel fogadtam. Ez egy összetett kérdés, melynek kezelésére rövid, közép- és hosszú távú megoldást dolgoztunk ki. Rövid távon könnyebbé, felhasználóbarátabbá tesszük az ügyintézést, csökkentve az interjúk során a várakozási időt, majd a vízum kiadásának idejét. Ugyanakkor szeretnénk eloszlatni tévhiteket. A Magyarországon amerikai vízumot kérelmezők 85 százaléka megkapja a dokumentumot; a diákvízumoknál ez még magasabb, kilencven százalék fölött van. Szeretnénk, ha tudnák: az Egyesült Államok akarja, hogy oda utazzanak. Középtávon azon dolgozunk, hogy Magyarország részesévé válhasson a vízummentességi programnak. Közös munkacsoportot hívtunk életre, mely azt vizsgálja, hogy miként érhetnénk el ezt. Hosszú távon az amerikai kongresszusnak meg kell tennie bizonyos lépéseket, így amikor amerikai törvényhozók jönnek Magyarországra, akkor fontos, hogy a magyarok érthetően és tisztán közöljék velük szándékukat. Amikor Washingtonba utazom, értésére adom az ottaniaknak a magyar véleményeket.
– De a biztonság a legfontosabb szempontjuk, nem?
– A biztonság egy szempont, a barátság pedig egy másik: ahogy Bush elnök mondta, olyan vízumpolitikára van szükség, mely működik a magyarok számára. Márpedig a „zajszintből” ítélve még nem tartunk itt.
– A kétoldalú kapcsolatok másik fontos kérdése a Táncsics-börtönnel összefüggű ingatlantranzakciós ügylet. Visszaadása nemzeti ügy Magyarországon, ugyanakkor többen arra hívják fel a figyelmet, hogy míg mi kapunk egy történelmi épületegyüttest, addig önök cserébe magas piaci értékű ingatlanokat kapnak Budapest szívében, azaz jól üzletet kötnek.
– Mindenekelőtt hadd szögezzem le, hogy a Táncsics-börtön egy csodálatos ingatlan, történelmi jelentősége van, és magyar tulajdonban van a helye. Októberben tíz szakértő érkezett Washingtonból, akik felmérték a kérdéses ingatlanok értékét, illetve azt, hogy az amerikai külügymisztériumnak, azaz a követségnek mire van szüksége. Elkötelezettek vagyunk egy tisztességes tranzakció mellett, mely mindkét felet megelégedéssel tölti el.
– Az amerikai republikánusok többször bizonyították a múltban, hogy adócsökkentéssel javítani lehet a gazdaság teljesítményét. Ennek fényében mit gondol a jelenlegi magyar kormány politikájáról, mely a költségvetési deficitet adóemeléssel próbálja rendezni?
– Magyarország óriási deficitet halmozott fel, és ez problémákat okozott, például a hitelbesorolás romlását, ami nem kedvez az üzletnek. Fontos volt tehát, hogy a kormány kezelje a kérdést. Az Európai Bizottság támogatta a konvergenciaprogramot, az Egyesült Államok üdvözli, hogy kezelik a deficitet. Természetesen arról lehet vitázni, hogy ezt a célt miként érjük el, de a lényeg az, hogy foglalkoznak vele, mert ez az ország legnagyobb gazdasági problémája.
Korrekció igen, fordulat nem
– Globális kérdések felé fordulva, mit gondol, a demokraták földcsuszamlásszerű győzelme a törvényhozásban miként befolyásolja a Bush-kabinet hátralevő két évének külpolitikáját, benne az ön munkájával?
– Bush elnök még mindig az Egyesült Államok elnöke, aki meghatározza a külpolitikát. Ő jelezte, hogy nem lesz lényegi változás, ha korrekciók lesznek is, mint ahogy eddig is voltak. Nekem négy fő célkitűzésem van itt. Az első, hogy a magyarokkal közösen tegyek a demokrácia és a szabadság támogatásáért, például Afganisztánban a USAID segítségét biztosítsam a magyar PRT számára. A második a globális terrorizmus elleni harc, ennek részeként jó rendészeti együttműködést folytatunk Magyarországgal. A harmadik, hogy tovább erősítsem a már eddig is erős gazdasági kötelékeket a két ország között. Együttműködünk abban, hogy miként tehetnénk még vonzóbbá az országot a külföldi befektetők számára, például az átláthatóság, a nemzetközi ingatlanjog terén, vagy hogy a kisebb vállalkozások óhaja szerint csökkentsük a bürokráciát. Utolsó célom a két ország közti kötelékek szorosabbra fűzése, például diákcsereprogramokkal, vagy a divat, a kultúra terén.
– Gondolkodnak azon az amerikai diplomáciában dolgozók, hogy mit csináltak rosszul az elmúlt években?
– Minden valamirevaló szervezet újra és újra felteszi magának a kérdést, hogy mit csinálhatna jobban. Ez természetesen része annak is, ahogy mi a külügyminisztériumban dolgozunk.
– Sokan kíváncsiak arra, hogy milyen kapcsolatban áll az elnökkel, milyen gyakran beszélnek.
– Harminc éve jó barátok vagyunk, időről időre beszélünk, találkozunk. Legutóbb a Fehér Házban október 29-én a Szabadság, szerelem című film vetítésén, számos amerikai magyar társaságában. A film után mellette ültem a vacsoraasztalnál, és kötetlenül beszélgettünk Magyarországról. Talán ezért is jó, hogy olyan nagykövete van Budapesten az Egyesült Államoknak, aki közvetlenül ismeri az elnököt. Megosztotta például velem, hogy nagy reményekkel várja a NATO rigai csúcstalálkozóját.
– Megváltoztatta az elnököt az elmúlt hat év? Például a gondolkodását az Amerikán kívüli világról?
– Úgy gondolom, hogy Bush elnök továbbra is a szilárd értékek embere. A szabadság és a demokrácia ugyanolyan fontosak számára, mint korábban.
– Miért van az, hogy sokak számára szerte a világon – többek között olyan népek számára, melyekről ő azt mondja, hogy felszabadított – Bush elnök a gonosz?
– Erről őket kellene megkérdezni.
origo.hu
Rengeteg ember menekülhet el Debrecen környékéről
