Országos kérdés lett a kisposta-ügy

A komlóskai postaszolgáltatás ügyében harmadszorra kell új eljárást lefolytatnia a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak. A település polgármestere szerint a mobilposta-hálózat országos kiépítése megkönnyítheti az állami intézmény privatizációját.

Eddig még nem érkezett meg a Legfelsőbb Bíróság (LB) postaügyben hozott határozatának szövege a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz (NHH), így még nem kezdték meg az új eljárást – tudtuk meg Márton György szóvivőtől. Az LB október végi döntésében elutasította az NHH felülvizsgálati kérelmét, azaz újfent kimondta, hogy a postai felügyeletet is ellátó hatóság helytelenül állapította meg, miszerint a Magyar Posta Zrt. a törvényi kötelezettségének megfelelően nyújtott szolgáltatást a községben. Az ügy érdekessége, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2004 és 2005 decemberében megállapította, hogy a komlóskai postai szolgáltatást vizsgálnia kell a hírközlési hatóságnak. A hatóság a második bírósági döntés felülvizsgálatával fordult az LB-hez, amit az elutasított. Komlóskán a Magyar Posta 2003 novemberében vezette be a mobilposta-szolgáltatást, a településen viszont napi kettő, jelenleg négyórai nyitva tartással megmaradt a hivatal is, elsősorban azért, mivel térerő hiányában nem lehet banki szolgáltatást ellátni. A bíróság szerint a fix postahivatalt nem működtette megfelelően a Magyar Posta, a hírközlési hatóság viszont ezt vitatja. A Magyar Posta helytelenül járt el például akkor, amikor a címzett letéti küldeményeket a településen kívül eső postahivatalban helyezte el arra hivatkozva, hogy az illetőt nem találják a lakóhelyén. Az NHH szerint a postatörvény nem mondja ki, hogy a küldeményeket ugyanazon a településen kell letennie a kézbesítőnek. A bíróság viszont kimondta, hogy akár a mobil, akár a fix postahivatallal, de teljes körű szolgáltatást kell biztosítani a faluban. Köteles László, a település polgármestere lapunknak elmondta: a mobil posta bevezetése előtt a hivatal délelőtt és délután két-két órát tartott nyitva, eközben pedig a postamester juttatta el a küldeményeket a falu lakosainak. A mobil posta működése viszont kiszámíthatatlan, időnként késve kézbesítik a küldeményeket és a nyugdíjakat, ami létbizonytalanságot okoz. Előfordult az is, hogy a késve kézbesített küldemény miatt nem tudta egy falubeli elintézni a hivatalos ügyét – közölte a polgármester. Komlóskán a korábbi hivatal működési rendje szerint kellene fenntartani a hivatalt, a posta viszont erre nem hajlandó. A polgármester szerint ez nem lehet véletlen. A mobilposta-hálózat kialakításának ugyanis a legfőbb célja, hogy így könnyebben lehet majd privatizálni az állami intézményt. Komlóskához hasonlóan ugyanis a 600 lakos alatti településeken a postahivatalnak az önkormányzat biztosított ingatlant. A tulajdonviszonyok ilyen szintű „rendezetlensége” viszont a privatizációt tenné nehezebbé. Tomecskó Tamás, a Magyar Posta Zrt. szóvivője lapunkat arról tájékoztatta, hogy a letéti küldeményeket immáron azon a kistelepülésen vehetik át az emberek, ahol laknak. Abban az esetben, ha a postás a címzettet nem találja otthon, meghatározott őrzési időn belül magánál kell tartania a küldeményt, és azt egy későbbi időpontban átadni.
Az LB döntésével újból előtérbe kerülhet a kis posták ügye, azzal együtt, hogy a bíróság nem vitatta a mobil postai tevékenységet. A Magyar Posta 2003 óta 942 olyan településen váltotta ki a korábbi hivatalt mobil postával, amelyek lélekszáma kevesebb mint 600 fő. Mindezt a postatörvény 2003-as módosítása tette lehetővé, ezzel viszont azok az aprófalvak, amelyek továbbra is a hivatalt tartották volna meg, kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Ellenzéki képviselők azóta megpróbálták olyan formában módosíttatni a postatörvényt, hogy mobil postát működtetni, valamint fix hivatalt megszüntetni csak az önkormányzatok beleegyezésével legyen módja a postának. A kormánypártiak ellenállása miatt a javaslatok az országgyűlési tárgysorozatba vételig sem jutottak el.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fulókércs polgármestere, Zoltai László szerint a kis lélekszámú települések esetében a hivatal a falusi közösséget összetartó intézményként működik, ennek megfelelően a fix postát vissza szeretnék állítani. Meggyőződése ugyanis, hogy nem lehet pusztán gazdaságossági kérdésként kezelni a postahivatal fenntartását, amihez az ingatlant egyébként a települések biztosítanák. A hasonló nagyságú falvakban ugyanis nem csak a postákat szüntették meg, a közlekedési nehézségek is hátráltatják az elhelyezkedést, ezek a tényezők együttesen hozzájárulhatnak egy település elnéptelenedéséhez.