A napokban dönt a kormány az új kormányzati negyed helyszínéről, annyi azonban már most biztos, hogy a jelenlegi minisztériumi épületekre kiárusítás vár. Rövid távon ez bevételt jelent az óriási hiánnyal küzdő költségvetésnek, de hosszú távon milyen kockázatokkal kell számolni?
– Először is szögezzük le: az egész világon példátlannak számít, hogy egy ország kormánya összes minisztériumát nem az állam saját épületeiben, hanem bérelt ingatlanokban működteti. A bérleti konstrukció ráadásul egyáltalán nem jelent gazdaságos megoldást hosszú távon, s emellett az ország végrehajtó hatalma a működés szempontjából kiszolgáltatottá válik a magánbefektetőnek. Látnunk kell, hogy az ingatlanok értékesítéséből befolyó milliárdok a költségvetés aktuális hiányát fogják betömni, jóllehet az eladott vagyonelemek pótlása – a nemzeti vagyon megőrzése és az állam működőképességének biztosítása érdekében – a törvények szellemében alapvető kötelessége lenne a kabinetnek. A kormányzati épületek értékesítése azonban ennél sokkal súlyosabb, szabályozásbeli kérdéseket is felvet az állami vagyon jelenlegi gazdálkodásával kapcsolatban.
– A félreértések elkerülése végett: ez az az állami vagyongazdálkodás, amelyet az Állami Számvevőszék elnöke egyszerűen csak elképesztőnek nevezett?
– Igen, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) tevékenységére utalt. A jelenlegi vagyongazdálkodási szabályok alapján sajnos a Parlamentet is ki lehetne árusítani, azután az Országgyűlés mehetne szavazni a Duna jegére. Ma ugyanis egyszerű parlamenti többséggel dönteni lehet a nemzet vagyonát képező kizárólagos állami tulajdonú ingatlanokról is, és arra sem kötelezi tételesen semmi a kabinetet, hogy az eladásból befolyó összegeket visszaforgassa, azaz megőrizze a nemzeti vagyont. Amikor Magyarországon állami tulajdont említünk, általában a privatizációs vagyonra gondolunk, noha ennél sokkal jelentősebb a kincstári vagyon, amely jelenleg mintegy 3500 milliárd forintot kitevő állami vagyont takar. A kincstári vagyonnak a társadalom és a nemzetgazdaság működését kell szolgálnia, hiszen az kifejezetten a nemzet vagyona. A mai kincstári vagyongazdálkodásnál azonban úgy tűnik, nem a nemzeti vagyon megőrzése a fontos, hanem a kiárusítás. Az utóbbi években láthatóan ez vált az egyetlen fő célkitűzéssé, az értékesítéséből származó bevétellel ugyanis ki lehet egészíteni a költségvetési hiányt. Feledésbe merült, hogy a kincstári vagyon feletti tulajdonosi joggyakorló szervezetnek, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak pontosan az a hivatása, hogy megfelelő stratégiával a nemzeti vagyont megőrizze az utókor számára, teljesen függetlenül a pillanatnyi politikai érdekektől.
– A korábbi évek túlköltekezései miatt az államháztartás helyzete ma tragikus, azaz égető szükség van a bevételekre…
– A nemzet vagyonát nem lehet rövid távú szempontok, pillanatnyi politikai érdekek alapján kezelni. Jelenleg azonban ez történik, hiszen a KVI egy kormánytag, nevezetesen pont a pénzügyminiszter irányítása alatt áll. Így kétség sem férhet ahhoz, hogy a pénzügyminisztert döntéseiben erősen befolyásolja a költségvetési hiány, és annak pótlása érdekében irányítja a hozzá tartozó szervezeteket is. Történik mindez úgy, hogy a kormánynak a kincstári vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi döntésre csak korlátozottan, az államháztartási törvényben meghatározott esetekben van jogköre. Ez kizárólag a vagyon ingyenes tulajdonba adására vonatkozik, azaz a kincstári vagyonhoz tartozó ingatlan eladására egyetlen törvény sem hatalmazza fel a kormányt. A mostani népszavazási kezdeményezésnél akár lehetne az is kérdés, hogy támogatja-e a magyar társadalom, hogy az ország minisztériumai ne működjenek ezentúl állami tulajdonban.
– Önt és a KVI vezérigazgatóját, Molnár Zoltánt akkor mentették fel, amikor a Központi Statisztikai Hivatal teljes vezetését menesztették, és amikor útilaput kötöttek Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vezetőjének talpára. Azóta a bíróság az önök esetében is jogerősen megállapította a jogellenes felmentést, de bizonyítást nyert-e az eltávolítás politikai szándéka?
– Kifejezett politikai szándék soha nem mondatott ki. Felmentésünkkor László Csaba pénzügyminiszter arra hivatkozott, hogy új típusú feladatok következnek, amelyhez nem mi kellünk. Tudni kell ugyanakkor, hogy az Orbán-kormány alatti vagyongazdálkodás és a jelenlegi gyakorlat között jelentős a különbség. Míg a mi legfőbb célunk a nemzeti vagyon megőrzése volt a Miniszterelnöki Hivatal irányítása alatt, addig a szervezet jelenlegi tevékenysége jobbára a kiárusításra szűkült le. Az általunk kidolgozott műemlékvédelmi program, amely hazai műemlékeket népszerűsített, s így a felújítást is segítette, mára gyakorlatilag megszűnt. Úgy tűnik, a KVI egyre jobban ki van szolgáltatva a napi költségvetési és politikai érdekeknek.
Sajnos ma a kincstári vagyonnal kapcsolatos jogi képzés sem működik, noha az ilyen speciális tudással rendelkező szakemberekre egyre nagyobb szüksége lenne az államnak annak érdekében, hogy gyarapítani, pótolni és őrizni tudja a nemzet közvagyonát. Úgy tűnik azonban, hogy ezek a célok mára teljesen feledésbe merültek.
Bizonytalanodó elképzelések. Továbbra is a Nyugati pályaudvar melletti terület a legfőbb esélyes az új kormányzati negyed fogadására, ha egyáltalán maradnak az eredeti kormányzati tervek. Az mfor.hu hírportál információi szerint, a fővárosi önkormányzat is a Nyugatit preferálná. Mint ismert, a kormány tavaly döntött úgy, hogy eladja a belvárosi minisztériumi ingatlanokat, s az intézményeket egy új irodakomplexumba költözteti. Az épületek eladásából a kormány mintegy százmilliárd forintnyi bevételre számít, amit a költségvetési hiány finanszírozására fordítana. Közben egy szakértői bizottság a Lágymányosi hídtól délre fekvő Duna-parti telket, a Nyugati pályaudvart és környékét, illetve a Déli pályaudvart és környékét jelölte meg mint a legalkalmasabb területeket. A helyszín kiválasztását a kormány előbb egy múlt heti ülésén halasztotta el, sajtóinformációk szerint főként azért, mert Szanyi Tibor szocialista képviselő a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Kopaszi-gát pályázata mellett lobbizott. Ugyanakkor a FigyelőNet tegnap arról értesült, nincs sem szakmai, sem politikai konszenzus abban, hogy szükség volna az új kormánynegyedre. Az internetes portálnak nyilatkozó Szanyi Tibor már egyenesen azt mondta, hogy nem látja indokoltnak az új kormányzati helyszín kijelölését. Meglátása szerint sok intézmény jó helyen van, és megfelelő az elrendezése. (D. Z.)
origo.hu
Orbán Viktor: Határ a csillagos ég – hajrá, Kapu Tibor!
