Az ingyenes egészségügy mítoszát sokan hirdetik, ilyen azonban nem létezik. Az ingyenesség illúziója miatt a betegek nem érzik, hogy az egészségügy pénzbe kerül. Mindezt Molnár Lajos egészségügyi miniszter mondta a parlamentben kedden az egészségügyi reformmal kapcsolatos törvénymódosításról szólva. Közölte, a kormány elszánt abban, hogy a hálapénzrendszert megszüntesse – részben úgy, hogy legális bevétellé alakítja. Ilyen eszköznek szánják például a vizitdíjat, amelyet a háziorvos, illetve a szakorvos felkeresésekor kellene fizetni, összege 300 forint lenne alkalmanként. A kórházi ellátás sem lenne ingyenes: 300 forintos napidíjat szednének január elsejétől.
A hat éven aluli gyermekek után nem kell fizetni, sokan pedig 200 forint kedvezményt kaphatnak: így száz forintot kérnek azoktól az idősektől, akiknek a nyugdíja nem éri el a nyugdíjminimum kétszeresét, a három- vagy több gyermekes családoktól, a rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban vagy fogyatékossági támogatásban részesülőktől, valamint a gyesen lévőktől.
*
Ehhez a rászorultságot a jegyzőnek hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia. Szintén ingyenesek maradnának a kötelező járványügyi intézkedések részét képező ellátások, a katasztrófa-egészségügy, egyes szűrővizsgálatok, a terhesgondozás, a szülés és a közvetlen életveszély elhárítására irányuló beavatkozások. Akkor viszont, ha valaki indokolatlanul vesz igénybe ügyeleti ellátást, emelt összegű, 1000 forintos vizitdíjat szabnának ki. Hatszáz forintba kerül majd, ha valaki nem a rendelőben, hanem mondjuk a lakásán igényel háziorvosi ellátást. Szintén 600 forint lesz a tarifája annak, ha beutaló nélkül megyünk olyan rendelésre, amelyhez szükséges a beutaló. Részleges térítési díjat kell fizetni, ha valaki a kórházi ellátás során eltér a beutalási rendtől, vagy saját orvost választ. Ez az ellátás költségeinek 30 százaléka, de nem lehet több 100 ezer forintnál. Ellátási szintenként – tehát a háziorvosnál, a szakrendelőben és a kórházban külön-külön – évente nem kérhetnek vizitdíj címen hatezer forintnál többet egy személytől. A vizitdíjról nyugtát, illetve számlát kell adni, s a szolgáltatóknak (ez elsősorban a vállalkozókra vonatkozik) adózniuk kell utána. Az így beszedett pénz a szolgáltatóknál marad.
Molnár Lajos szólt arról is, hogy a javaslat szerint három ellátási csomagot határoznak meg: az alapcsomagot – amely az életmentő beavatkozást, a mentést és a járványügyi ellátásokat tartalmazza – minden legálisan Magyarországon tartózkodó személy térítésmentesen veheti igénybe, függetlenül attól, hogy biztosított-e. A második csomag a biztosítási csomag, amelyet a biztosítottak térítésmentesen vagy részleges térítés mellett vehetnek igénybe. A harmadik, kiegészítő csomag tartalmazza az önkéntes biztosítás útján vagy térítési díj ellenében megvásárolható többletszolgáltatásokat. A T. Ház előtt fekvő előterjesztés kitér a várólisták szabályozására, valamint a korábban nagy vitát kiváltott, művi meddővé tétel új szabályaira is: a beavatkozás a 18. életévüket betöltött, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképes személyek kérelmére végezhető el meghatározott feltételek mellett, kivéve az egészségügyi indokokból és a cselekvőképtelen személyeken végzett beavatkozást.
Az MSZP és az SZDSZ támogatja a kormány előterjesztését, az ellenzék azonban számos kifogást említett a vitában. Horváth Zsolt (Fidesz) szerint a javaslat három célt szolgál: fizetőssé tenni az egészségügyet, előkészíteni a több-biztosítós egészségügyi rendszert, valamint pénzbeszedést a megszorítások részeként. Hangsúlyozta: a javaslat hátrányosan érintheti a felsőoktatásban tanulókat és a gyermekes családokat. Úgy vélte, hat helyett tizennégy évre kell emelni a vizitdíjmentesség felső korhatárát. Nagy Kálmán (KDNP) szerint a törvényjavaslat elfogadásával az állam kivonul a betegek mögül. Párttársa, Soltész Miklós azon a véleményen van, hogy a vizitdíj és a kórházi napidíj a pénzbehajtást szolgálja, ellehetetleníti a szegényebbeket, leginkább a romákat és az időseket. „Csonkolásnak” nevezte a művi meddővé tételt, amely katasztrofális demográfiai helyzetet eredményezhet – túl korainak ítélve a 18 éves korhatárt. Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) is bírálta a művi meddővé tételről szóló részt, mondván, a tervezet nem veszi figyelembe a magyarországi demográfiai folyamatokat. Csáky András (MDF) a vizitdíj intézményét kritizálva úgy vélte: további költségvetési kiadásokat generálhat ennek bevezetése, mivel a fizetés indokolt esetben is visszatarthatja az embereket az orvoshoz fordulástól, így súlyosabb állapotba kerülve többet kell majd költeni kezelésükre. Pusztai Erzsébet, az MDF szakértője is bejelentette, módosító indítványokkal próbálnak változtatni a vizitdíj szabályain. Fölemelnék például a mentesség határát 18 évre – illetve addig, amíg a fiatal tanul –, s nem kérnének pénzt azoktól, akik krónikus betegségben szenvednek, és bármikor állapotromlás következhet be náluk.
A T. Ház kedden vitázott másik két egészségügyet érintő törvényjavaslatról is; az egyiknek célja a kötelező egészségügyi kamarai tagság megszüntetése, míg a másik többek között az egészségbiztosítási felügyelet létrehozását és a gyógyszerpiacot érintő változásokat rögzít.
jegyzet a 7. oldalon
origo.hu
Dömötör Csaba: Politikai kutyakomédiára kezdenek hasonlítani a brüsszeli biztosi meghallgatások
