M a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenésével megkezdődik a felvételi szezon. A diákok keserű szájízzel vághatnak neki a felvételinek, hiszen jövőre drasztikusan: 62 500-ról 56 000-re csökkentik az államilag támogatott képzésekre felvehető diákok számát, ráadásul ezentúl a szerencsés bekerülők költségeit is csak részben téríti meg az állam. A jelentkezési határidő február 15., mester- és kiegészítő képzések esetében március 15. Manherz Károly, az oktatási és kulturális tárca felsőoktatási szakállamtitkára vízválasztónak nevezte a jövő évi felvételi eljárás rendjét, mivel ez lesz az első év, amikor nem a minisztérium által előre meghatározott keretszámok, hanem a jelentkezők sorrendje határozza meg, hogy egy iskola hány államilag támogatott helyhez jut majd. Manherz elismerte, hogy csökken a bölcsész-, a jogi, az agrár-, a gazdasági és a pedagógusképzésben részt vevők száma, ugyanakkor a műszaki, a természettudományos képzés bővítését és az orvosképzés szinten tartását ígérte. Ismert: a több mint tízszázalékos létszámcsökkentés a leendő agrármérnököket, tanárokat, bölcsészeket érinti a legérzékenyebben: az agrárképzésben közel 30, a pedagógusképzésben 23,8, a bölcsészeknél 20, míg a jogászoknál több mint 13 százalékkal lesz kevesebb a támogatott diák. Több férőhellyel csupán a természettudományos és a műszaki képzésre jelentkezők számolhatnak, a növekedés azonban igen csekély mértékű.
A jövő nyáron felvett diákoknak a második évtől akkor is fizetniük kell, ha államilag finanszírozott képzésre vették fel őket, a parlament kormánypárti többsége ugyanis elfogadta a tandíj bevezetéséről szóló jogszabályt. Az oktatási tárca hanyagsága miatt a diákok egyelőre nem tudhatják, hogy hol mennyit kell majd fizetniük, mert még nem készült el a tandíjról szóló minisztériumi rendelet, márpedig ez mindenképpen kell ahhoz, hogy az egyetemek saját szabályzatukban meghatározzák a díjakat. A minisztérium most azt ígéri, hogy a várhatóan január végén megjelenő kiegészítő tájékoztató füzetben már közölni fogják az egyes egyetemeken fizetendő tarifákat.
A Magyar Rektori Konferencia azt javasolja az iskoláknak, hogy az első évben egységesen a törvényben előírt 105 ezer forintot kérjék el az alapképzésben részt vevőktől, mert az eltérő összegek azt sugallnák, hogy nem egyforma az oktatás minősége. Fontos változás, hogy jövőre az egyetemek népszerűsége – vagyis az adott intézményre első helyen beadott jelentkezések száma és a felvételizők teljesítménye – alapján határozzák meg az egyes intézményekbe államilag finanszírozott képzésre felvehető diákok számát. Ez azt jelenti, hogy a népszerű egyetemeken várhatóan már az államilag támogatott diákok felvételével feltöltődik a létszámkeret, a kisebb, vidéki intézmények esetében azonban előfordulhat, hogy egyáltalán nem jut nekik államilag támogatott diák. Ebben az esetben az intézmény vagy képes lesz arra, hogy fizetős tanulókkal töltse fel férőhelyeit, vagy kénytelen lesz csődöt jelenteni. Változik a jelentkezési tartifa is. Eddig a felvételizők jelentkezésenként háromezer forintot fizettek, mostantól azonban a legalább kilencezer forint eljárási díjat minden diáknak le kell rónia akkor is, ha valaki csupán egyetlen intézménybe adja be a lapját.
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál