Számos alkotmányellenes paszszust tartalmaz a jogszabály: egyebek mellett azt, hogy a szétosztható ágykapacitásokról a regionális egészségügyi tanácsok dönthetnek majd – hangsúlyozta Mikola István. A Fidesz szakpolitikusa azzal érvelt, hogy Magyarországon nincsenek régiók, vannak viszont megyék. – A közigazgatási berendezkedést kétharmados törvény védi, így azt nem lehet „sima” felessel felülírni – tette hozzá. A politikus kiemelte: azzal, hogy a törvény lehetővé teszi az egészségügyi intézmények jogutód nélküli megszüntetését, a telkek-épületek eladását is elősegíti. Így mód nyílik ingatlanspekulációkra. – A legutóbbi két indítványunkat lesöpörték az asztalról a Sportkórházzal és sváb-hegyi gyermekkórházzal kapcsolatban is. Az utóbbi udvarán épp ezekben a percekben tesz sétát Kóka János miniszter úr néhány emberével, ahol nézegetnek, méricskélnek – tette hozzá a fideszes képviselő. Azt is nehezményezte, hogy az egészségügyi ingatlanok eladásából származó bevételt nem feltétlenül kell az egészségügybe visszaforgatni.
Mikola arra kérte az ország polgárait, figyeljenek arra, mi történik a kórházakkal településükön, és kezdeményezzenek népszavazást akkor, ha az intézményeket meg akarják szüntetni. Megerősítette a párt szóvivője által előző nap mondottakat, miszerint nem kívánnak részt venni a Molnár Lajos egészségügyi miniszter által kedden bejelentett egészségügyi tanács munkájában. – Annak, hogy a Fidesz részt vegyen a testület munkájában, az a feltétele, hogy ezeket a „lehetetlen törvényeket vonják vissza” – mondta Mikola.
Kökény Mihály, az MSZP szakpolitikusa Mikola István szavaira reagálva az MTI-nek elmondta: amit a Fidesz mond, az arról szól, hogy ne változzon semmi az egészségügyben. A változások bizonyos kényelmetlenségekkel járnak – fűzte hozzá.
Wéber Ferenc, a köztársasági elnök sajtófőnöke lapunknak elmondta: a kihirdetést megelőzően Sólyom László tájékozódni fog, hogy a törvény tartalmaz-e alkotmányellenes rendelkezéseket. – Az ügy folyamatban van, így egyelőre nyilatkozni sincs miről – tette hozzá Wéber. Sólyom László három lehetőség közül választhat: vagy aláírja és kihirdeti a törvényt, vagy újratárgyalásra visszaküldi a jogszabályt a parlamentnek, vagy pedig az Alkotmánybírósághoz fordul. Minthogy a beterjesztő sürgős kihirdetést kért, Sólyom Lászlónak a kézhezvételtől számítva öt nap áll rendelkezésére, hogy a három lehetőség közül válasszon.

Főhősök nyomában – itt a legnehezebb irodalmi kvíz, csak a legjobbaknak sikerül hibátlanul kitölteni!