Új szereplő lépett be az eddig meglehetősen zártkörűnek számító magyar atlaszpiacra. A világ legolvasottabb magazinjának mondott Reader’s Digest folyóirat kiadója tizenöt esztendeje van jelen Magyarországon (elsőként nálunk nyitott leányvállalatot Közép-Európában), a kiadvány készítése mellett ismeretterjesztő könyvek, zenei válogatások és videoalbumok kiadásával, forgalmazásával is foglalkoznak. Most súlyos könyvet tettek le az asztalra: a négyszáz oldalas Világatlasz két kiló hatvan deka, és majdnem akkora, mint egy A3-as lap. Nagy ötlet, hogy nagyítóval együtt árulják, hiszen jól jön a segítség az apró betűs helységnevek kisilabizálásához, ráadásul skálázták a nagyító két oldalát, így hajszálpontosan meg tudjuk mondani a légvonalban mért távolságokat.
A kiadvány szerkesztői nem egyszerűen leporoltak, felújítottak egy régi térkép- és adatgyűjteményt, hanem megpróbálták elgondolni, minek örülne egy XXI. századi olvasó. Az atlasz saját fejlesztés, a munkát az angol, a német és a francia iroda kezdte meg, majd bekapcsolódtak a szerkesztésbe a kiadó különböző országokban lévő leányvállalatai is – a tavaly októberi adatzárással ötéves folyamat végére tettek pontot. A készítésben részt vett egy magyar vállalkozás is: a térképek domborzati árnyékolását a budapesti Gizi Map végezte.
A világcég koncepciója szerint ma fantasztikus fotókkal kezdődik egy atlasz: az első képen az esőerdő és a civilizáció brazíliai találkozásáról láthatunk légi felvételt, majd a kontinensek közötti politikai korrektség jegyében következik a Csomolungma és Nyugat-Törökország. A tartalomjegyzék után következnek a hasznos információk csaknem hatvan oldalon keresztül – elsőnek a térképkészítés rejtelmeibe avatják be az olvasót, szakszerűen megmutatva, mi a különbség a síkra vetítés vagy a henger- és a kúpvetület között. Bemutatják a világűrt, a földi tájak és tengerek keletkezését, az élővilág változatosságait, de arról is sokat megtudunk, milyen következményekkel jár az emberiség jelenléte a földön. Valóban nagyszerű a képanyag (az egész könyv kifogástalan nyomdászmunka), a sokszor egymondatos magyarázatok azonban nem közvetítenek mély ismereteket – igaz, egy világatlasz esetében talán nem is ez a feladatuk. Jóllehet a munka kissé a bulvár határán mozog, de ha ez kell ahhoz, hogy a gyerek kézbe vegyen egy könyvet, ne pedig a számítógépen és a világhálón csüngjön, akkor megbocsátható a koncepció. S aki kedveli a statisztikákat, az több hétre való csemegét talál az Egyesült Államok elspanyolosodásától az indiai gabonatermelésig. Nem ártott volna azonban egy figyelmesebb szerkesztő, mert akkor minden bizonnyal nem került volna be kétszer is az ezer főre jutó tévékészülékek száma Amerikában (806).
De el ne feledkezzünk a térképekről, hiszen a vevő végül is ezért ad ki tízezer forintot: kétszázharminc oldalnyi áttekinthető, jól használható, nagyméretű domborzati térkép segít a virtuális utazásban. A keresést a csaknem százoldalas, országok szerint rendezett névmutató gyorsítja a maga kilencvenhatezer földrajzi nevével és rövid országstatisztikájával. A hat kontinens külön oldalakat is kapott, amelyeken a műholdas felvételeket, valamint a legfontosabb statisztikai mutatókat vonultatják fel. A leglátványosabbak mégis a mindkét oldalon kihajtható, óriási panorámatérképek – ezeken madártávlatból, néhány kilométernyi magasból csodálhatjuk meg a Föld néhány kiemelt régióját, köztük a Földközi-tenger partvidékét és a Jangce útját.
(Világatlasz. Felelős szerkesztő: Ásmány Lilla. Readers’s Digest Kiadó, Budapest, 2006. Ára: 9990 forint)
origo.hu
Szentkirályi: Semmi keresnivalója a szivárványos zászlónak a Városházán!
