Az AB szerint ez a rendelkezés sérti a tulajdonhoz való alapvető alkotmányos jogot és a jogállam alapnormáját, a jogbiztonságot is. Amint az alkotmánybírák maguk is utaltak rá, legújabb határozatuk várhatóan megszünteti a lakásmaffiával kapcsolatos visszásságok jelentékeny részét. Számos esetben előfordult ugyanis, hogy bűnelkövető személyek hamis igazolvány és szerződés felhasználásával saját nevükre íratták mások telkét, lakását, majd eladták azt jóhiszemű jelentkezőknek vételár ellenében.
*
Az eredeti tulajdonos ezt rendszerint akkor tudta meg, amikor a vevő be akart költözni a lakásba, vagy még akkor sem, hiszen gyakorta a bérlő adta el az ingatlant, mintha az az övé lett volna. A valódi tulajdonos csak akkor szerezhette vissza elorzott ingatlanát, ha az új vevő szerződésének benyújtását követő három éven belül pert indított a vásárló tulajdonjogának törléséért. Az ilyen perek befejezésére három éven belül szinte sosem került sor. A hamis szerződés semmisségére ugyanis határidő nélkül hivatkozhatott a lakás eredeti birtokosa, a hároméves határidő miatt azonban nem tudta visszaszerezni a tulajdonát. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa tavaly úgy foglalt állást: az ingatlan-nyilvántartási törvény ezen passzusát követni kell. Az eredeti tulajdonos három éven túl a csaló partnerét már nem töröltetheti az ingatlan-nyilvántartásból. Ilyen esetekben – kivételként – nem tulajdonostól is lehet tulajdont szerezni.
Az Alkotmánybíróság most úgy ítélte meg, hogy a törvényben szereplő hároméves jogvesztő határidő ellentétes az alaptörvénnyel. Szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a tulajdonhoz való alapvető jogot. Az AB szerint „az ingatlan-nyilvántartáshoz fűződő közbizalom nem tekinthető olyan célnak, amely a jóhiszemű harmadik személy – esetleg bűncselekménnyel összefüggő jogszerzésével szemben – alkotmányosan indokolná az eredeti tulajdonos jogainak korlátozását.” A határozatból kiderül: a jóhiszemű vevőt nem is lehet jogszerű vevőnek tekinteni, hiszen nem tulajdonostól származik a tulajdonjoga. Szerződése érvénytelen, az azon alapuló földhivatali bejegyzés pedig hibás. Az ilyen bejegyzés nem érdemli meg a közhitelességet, a közbizalmat. A jogbiztonságot mint a jogállam egyik alapkövetelményét az AB szerint a hasonló ügyekben helyre kell állítani. Június 30-ig kell az Országgyűlésnek pótolnia a megsemmisített paragrafust.
origo.hu
A forrófejű Magyar Péter reagált a Tisza-lista kiszivárgására
