Leminősítéssel büntette hazánkat idén a világ valamennyi vezető hitelminősítő intézete az elvesztett szavahihetőség, az évek óta tartó túlköltekezés, a magas államháztartási hiány és a gyorsuló eladósodás miatt. A hitelminősítők ez évben összesen hét esetben adtak ki leminősítő értékelést. A 2000 óta valamennyi nagy intézetnél elsőrendű adósnak számító Magyarország mára a legtöbb hitelminősítőnél csupán a közepes, nagyrészt spekulatív befektetői kategóriában szerepel, amely csak bizonyos megszorításokkal ajánlható a befektetőknek. Az intézetek az összes új uniós tagállam közül hazánk esetében várják a legkésőbbi euróbevezetést: az előrejelzések értelmében csak 2014-ben tudjuk bevezetni az eurót, később, mint valamennyi térségi versenytársunk, beleértve Romániát és Bulgáriát.
A leminősítési hullámot tavaly decemberben Európa legnagyobb hitelminősítő intézete, a Fitch Ratings indította el, amelynek lépése nyomán egy befektetői kategóriába kerültünk Tunéziával és Romániával. A Fitch azt is jelezte: idén Magyarországon halmozódik fel a GDP-hez mért legnagyobb államháztartási hiány a világ összes országa közül. Az intézet továbbra is pesszimista, Ed Parker, az intézet illetékes igazgatója ugyanis a múlt héten az MTI-vel azt közölte, hogy hazánk esetében a kockázatok továbbra is lefelé mutatnak, és nem látszik, a konszolidációs csomag hogyan indítja majd be a magyar gazdaság növekedését.
Nem fogalmazott meg sokkal derűlátóbb jelentéseket hazánkról idén a Standard & Poor’s (S&P) sem. Az intézet júniusban a közepes befektetői BBB sávba sorolta vissza a szuverén magyar devizaadósi osztályzatot. Az indokolás szerint a leminősítés fő oka, hogy „a költségvetési helyzet sokkal-sokkal rosszabb annál, mint amit a kormány addig elismert”. Múlt héten a S&P javította adósságunk kilátását, besorolásunkat azonban a közepes BBB plusz kategóriában hagyta, arra hivatkozva, hogy a túlköltekezések miatt hazánk továbbra is jelentős költségvetési és folyó fizetési mérleg hiánnyal küzd. Leminősítette hazánkat a Moody’s is, amely múlt hét pénteken az addigi A1-ről A2-re rontotta le a magyar deviza- és forintadósi besorolást. Közleményében az intézet egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzat szavahihetősége csökkent.
A leminősítéseket mindegyik esetben meglehetősen furcsa sikerpropaganda kísérte. A tavaly decemberi Fitch-leminősítést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bátorításként, a Pénzügyminisztérium elismerésként értékelte. Két visszaminősítésért a kormány szerint idén személyesen Orbán Viktor volt a felelős. Januárban, amikor az S&P stabilról negatívra rontotta a hitelbesorolásunkra vonatkozó kilátást, Veres János pénzügyminiszter és Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium akkori államtitkára a Fidesz elnökét és „felelőtlen gazdasági ígéreteit” hibáztatták a döntésért. Akkor Kai Stukenbrock, az intézet vezető elemzője határozottan cáfolta a kijelentéseket. Hasonló indokolás hangzott el a rossz makrogazdasági mutatókra hivatkozó Fitch szeptemberi döntésénél is.
Meglódul az infláció. Az infláció szempontjából rossz év volt 2006 – mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. 2005 őszén az MNB szakértői még úgy gondolták, hogy 2006-ban nagymértékben csökken a pénzromlás üteme, év végére lemegy 2 százalékra, vagy az alá. Azonban decemberre már 6 százalék körülire emelkedett az infláció. 2007 sem lesz jobb év ebből a szempontból. A jövő év első felében megugrik az infláció, akár 7-8 százalékot is elérhet, és várhatóan csak év végére mérséklődik 6 százalék körüli szintre – mondta Járai Zsigmond. (MTI)
origo.hu
Így alázzák meg segítőiket a Tisza központjában – mutatjuk a botrányos szavakat
