A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) november 22-én, a közoktatás napján hirdette meg sztrájkját december 15-re, mivel szerintük az oktatásban nem reform, hanem csonkítás megy végbe, amely a társadalom közép- és hosszú távú érdekei ellen hat. A 360 iskola részvételével zajló mai pedagógussztrájkot több civil szervezet támogatja, így a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE), a Liga Szakszervezetek, a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete, az orvos- és gyógyszerészkamara, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete és a Magyar DJ-k Egyesülete is. A pedagógusok sztrájkjával szolidáris továbbá a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Munkáspárt és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete. Megjegyzendő, hogy a legnagyobb tanári érdekvédő csoport, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem vesz részt a tiltakozásban, ahogy a szervezet korábban a PDSZ utcai demonstrációját is bojkottálta. A PSZ meglepő viszszafogottságát magyarázza, hogy Varga László, a testület elnöke egyértelműen a szocialistákhoz kötődik, hiszen bátyja és fia is szocialista országgyűlési képviselő, utóbbi ráadásul az MSZP ifjúsági szervezetének, a Fiatal Baloldalnak az elnöke is.
Tanárok munka nélkül
A szaktárca szerint a PDSZ sztrájkjának csekély a támogatottsága, hiszen az országban 5185 általános és középiskola működik. Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) államtitkára szerint az érdekvédők nem merítették ki a tárgyalás összes lehetőségét, mielőtt a munkavállalói oldal legradikálisabb eszközéhez, a sztrájkhoz nyúltak volna. Kétségesnek tartja azt is, hogy a tiltakozás kapcsán megtörténtek-e a szükséges egyeztetések a munkáltatók és a tanárok között, hiszen a a minimális szolgáltatásokat – így a gyerekek felügyeletét – az iskoláknak biztosítaniuk kell, és az elmaradt órákat is be kell pótolni. A politikus ugyanakkor elismerte, hogy a csökkenő gyermeklétszám mellett folyamatosak az intézménybezárások és -összevonások, és így elképzelhető az is, hogy növekszik a pedagógus-munkanélküliség.
A PDSZ a pedagógusbérek befagyasztása, a tömeges tanári elbocsátásokat generáló kötelezőóraszám-emelés, a közoktatás állami támogatásának drasztikus csökkentése és a finanszírozási rendszer kis iskolákat sújtó átalakítása miatt tiltakozik. A közoktatási törvény szeptemberben életbe lépett módosításának három fő pontját sérelmezik: az ingyenmunka elrendelhetőségét, a kéthavi munkaidőkeret bevezetését, valamint a kirendelés lehetőségét.
Pluszórák ingyen?
Szeptembertől az iskolák külön díjazás nélkül heti két, kötelező tanórán kívüli foglalkozás, például korrepetálás, szakkör megtartását rendelhetik el a tanároknak. Az érdekvédők szerint a jogszabály sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, hiszen ez alapján – teljesítménytől függetlenül – ugyanannyi fizetést kap az is, aki pluszórákat tart, és az is, aki nem. A jogszabály éppen azokat a pedagógusokat sújtja, akik eddig átlagon felül teljesítettek, és a kötelező órán felül szakköröket és egyéni foglalkozásokat is tartottak. Most elveszik tőlük a pluszmunkáért járó túlóradíjat, és ugyanannyi pénzt visznek haza, mint a kötelező órán túl semmit nem vállaló kollégáik. A kéthavi munkaidőkeret bevezetése óta a tanárok ingyen dolgoznak akkor is, ha tanóra helyett fogászatra vagy védőnőhöz viszik a gyereket. Az ilyen esetek az új törvény értelmében nem számítanak bele a kötelező órába, ezeket utólag le kell dolgozni. A túlóradíjakat csak két hónapos késéssel fizetik ki, addig az iskolafenntartó gazdálkodhat a pedagógusok pénzével. Az új norma miatt azok a tanárok is rosszul járnak, akik megbetegszenek, mivel a táppénzes napokra a tényleges óraszám helyett csak négy tanórát számolnak el nekik, így később hiába túlóráznak, fizetéskor nem kapják meg az ezért járó többletpénzt. A pedagógusok elfogadhatatlannak tartják a „kirendelés” lehetővé tételét is, amelynek lényege, hogy bármelyik iskola tanárát évi 190 óra erejéig át lehet küldeni másik intézménybe is órát tartani. Ez főként a kistelepülési iskolákat érinti, amelyek esetében ez akár 30 százalékos létszámcsökkentést is jelenthet.
A PDSZ követeli a jövő szeptemberben esedékes kötelezőóraszám-emelés visszavonását, és elfogadhatatlannak tartja a közoktatás állami támogatásának drasztikus csökkentését is. A tervek szerint az új tanévtől a pedagógusoknak az eddigi 20 helyett 22 órát kell majd tartaniuk ugyanakkora bérért, ami számítások szerint tizenöt-húszezer pedagógus elbocsátásához vezet majd. A közoktatási büdzsé állami támogatásának jövő évi, tizenegymilliárd forintos csökkentésének következtében 2007-ben – az inflációt nem számítva – 36 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak az intézmények, mint 2005-ben, hiszen már tavaly is milliárdokat vontak ki a szférából. Átalakul az iskolák finanszírozásának módja is. Az új tanévtől nem a tényleges tanulói létszám, hanem a tárca által meghatározott átlaglétszám alapján támogatják az iskolákat. Az összeg kiszámítása során figyelembe veszik a tanárok óraszámát is. Az új rendszerben az iskoláknak nem éri majd meg a minisztérium által megszabott átlagnál kisebb létszámú osztályokat működtetni és így több tanárt alkalmazni. Ez számítások szerint négyezer-ötszáz általános iskolai és ötszáz középiskolai osztály megszüntetését jelenti majd.
Más a jog, más a gyakorlat
A PDSZ nem először tiltakozik a kormányzat megszorításai ellen. Az érdekvédők még augusztusban az Alkotmánybírósághoz fordultak az ingyenes többletmunka elrendelése miatt, de nem jártak sikerrel, a taláros testület szerint ugyanis nem ütköznek az alaptörvénybe az erre vonatkozó rendelkezések. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke a döntés kapcsán sajnálatosnak nevezte, hogy a bírák a jogi szempontok vizsgálatán túl nem mérlegelhették, hogy a szabályozás milyen hatással van az iskolák munkájára. Októberben már az utcai demonstrációval is megpróbálkoztak, akkor több mint ezer pedagógus és szülő követelte a Képviselői Irodaház mellett fekvő Olimpiai parkban a közoktatási törvény megszorító intézkedéseinek visszavonását, Hiller István szakminiszter lemondását és a valódi érdekegyeztetést, de egyelőre nem történt előrelépés az ügyben.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
