Adóparadicsomokba menekülő társaságok

Adóparadicsomokba menekülhetnek a magyar vállalkozások a növekvő adók elől: rohamra nem, az offshore cégek lassú terjedésére viszont számítanak a szakértők. Azután, hogy a kormány illetékkel terheli a vagyon- és eszközátadásokat, a cégcsoportok valószínűleg ezeket az ügyleteket is külföldön bonyolítják majd le.

Egyelőre nem tudni, hány magyar cég hajózik ki messzi adóparadicsomokba, szakértők szerint azonban az adó- és járulékemelések hatására mind több cégvezető határozhat úgy, hogy alacsony adóterhelésű országokba helyezi át tevékenységét – legalábbis részben. Az ilyen adóparadicsomokba telepített vállalkozásokat – mivel általában távoli államokról, gyakran kis szigetországokról van szó – szokás offshore cégeknek is nevezni. A kitelepülés előnye, hogy ezekben az államokban egyáltalán nem vagy alig vetnek ki adót a társaságok nyereségére.
*
A módszer nem új – sok nagy cégcsoporton belül felfedezhetünk a Kajmán-szigetekre vagy éppen Panamába telepített vállalkozásokat –, lényege, hogy a komolyabb öszszegek ezeken az off-shore cégeken keresztül folynak át. Hogy pontosan miként, az minden társaságnál hétpecsétes titoknak számít. Egy adóparadicsomban céget alapítani ugyanis nem nagy mutatvány, ám a nyereséget legális vagy legalábbis annak tűnő csatornákon „hazahozni” alapos jártasságot igényel. Főleg, hogy a magasabb adóterhelésű országok – köztük bármelyik EU-tagállam vagy akár Magyarország – igyekeznek gátat vetni a pénzek szabad áramlásának, s különös figyelemmel kísérik az adóparadicsomokból származó jövedelmeket. Rohamot az off-shore cégek iránt nem tapasztal, ám az ilyen cégalapítások lassú felfutására számít Mlinárik Tamás, a KPMG tanácsadó cég szenior menedzsere, aki szerint az utóbbi másfél évtizedben már hazánkban is megjelentek azok, akiknek igényük lehet adójuk ily módon történő csökkentésére.
Hasonló jelenség alakulhat ki a cégcsoporton belüli vagyon- vagy ingyenes eszközátadások terén is. Mivel a kormány a legutóbbi adócsomagban ajándékozási illetéket vetett ki ezekre az ügyletekre, a társaságok nyilván minden lehetőséget kihasználnak majd arra, hogy a 21-től 40 százalékig terjedő teher alól kibújjanak. Mlinárik Tamás szerint új metódus gyanánt szóba jöhet az apportálás, míg Veszprémi István, a Deloitte tanácsadó cég szakértője azt valószínűsíti, hogy az adózók a pénzek átadását külföldön viszik majd véghez. Mivel a törvény területi hatálya csak a magyarországi ügyletekre terjed ki, a vállalatok így elkerülhetik az illetéket. A szakember szerint szóba jöhet az eszközök hosszú távú kölcsönzése is, az ellenérték utólagos elengedése azonban nem járható út: mivel 2007-től az adóhatóság kezeli az illetékügyeket is, a revizorok ez esetben könnyen átlátnának a szitán.