Már a jövő évben elkezdődik az amerikai rakétaelhárító rendszer lengyelországi részének kiépítése. A Rzeczpospolita című lap tudni véli, hogy az amerikai kormány már januárban ajánlatot tesz Varsónak erre vonatkozóan. Névtelenül nyilatkozó amerikai diplomaták a hírt megerősítették. A Rzeczpospolita értesülése szerint egy olyan katonai bázis létesítése szerepel majd az ajánlatban, amelyen tíz rakétaindító állást hoznak létre. A Pentagon illetékese szerint közel a pontos helyszín kiválasztása is, s a 300 hektáros bázis kiépítésére a jövő évi amerikai büdzsében már elkülönítettek 30 millió dollárt. Varsót elkeserítheti ugyanakkor, hogy kérése ellenére sincs szó az ajánlatról készült dokumentumban amerikai Patriot légvédelmi rakéták lengyelországi telepítéséről. A lengyel kormány nemrégiben még ehhez kötötte az amerikai rakétaelhárító rendszer részeként létesítendő támaszpont engedélyezését. Értesülések szerint valamilyen módon helyet ad majd e rendszernek Románia és Bulgária is.
A rakétaelhárító rendszer térségbeli telepítését aggódva figyeli Moszkva, de az is igaz, hogy a fenti országok az Európai Unió és a NATO döntése és jóváhagyása nélkül bólintanak rá a stratégiai amerikai projektre. A washingtoni elképzelések nem illenek az EU szellemiségéhez, s elemzők szerint megváltoztatják a globális katonai-stratégiai konfigurációt, így hatással lesznek Európa biztonságára is. Egy ilyen projektet ideális esetben egyeztetnek az unió szomszédos országaival, de Ukrajnával és Oroszországgal is, amelyek területe felett fogná el a rendszer a „lator államok” feltételezett ballisztikus rakétáit. Az ilyen jellegű terveket csupán azon országokkal nem szokták egyeztetni, amelyek ellen a telepítés irányul. Így aztán logikusnak tűnik Moszkva morgása, míg érthetetlennek az egységes európai kül- és védelmi politika fő szponzorainak tartott Németország és Franciaország hallgatása.
A Pentagon természetesen mindenkit nyugtat, egy ilyen rakétabázis európai kiépítése azonban érthető módon kelt sokakban nyugtalanságot. Már csak azért is, mert a moszkvai publikációk alapján az új orosz katonai doktrína adott esetben megengedi a veszélyforrást jelentő területre taktikai atomfegyverekkel mért megelőző csapást is. Egy Moszkvával nem egyeztetett indítás és Oroszország területe felett megsemmisített koreai atomrakéta például a lehulló és szétszóródó darabok miatt könnyen konfliktust okozhatna. Tehát azok az országok, amelyek területe felett történne az „elfogás”, logikusan inkább érdekeltek abban, hogy a „lator” államok rakétái elérjék Amerikát. Az orosz sajtó bőven foglalkozik a rakétavédelmi rendszer kiépítésének egyéb következményeivel is. Mint például a Rambler internetes portál elemzője fejtegeti, a jelenlegi nukleáris erőegyensúly közepette nem „kifizetődő” az első csapás mérése, a cél megsemmisítése után marad ugyanis a megtámadott országnak lehetősége az ellencsapásra. Az amerikai védelmi rendszer azonban felborítja ezt az egyensúlyt, mivel azt a bizonyos, a megelőzőtől mindenkit elrettentő válaszcsapást felfogja. Ennek logikus következménye, hogy első csapást a rendszer felállása után közvetlen katonai következmények nélkül csak az Egyesült Államok mérhet. Ennek fényében érthető az is, hogy a lengyel társadalom aggódik, s nem igazán támogatja az amerikai rakétatelepítési terveket.

Főhősök nyomában – itt a legnehezebb irodalmi kvíz, csak a legjobbaknak sikerül hibátlanul kitölteni!