A trónok harca Brüsszelben: Von der Leyen „elnöki” hatalma és Weber szuverenitásromboló terve

Miközben Ursula von der Leyent saját korábbi szövetségesei is egyre nyíltabban bírálják túlzott hatalomkoncentrációja és diktatórikus vezetési stílusa miatt, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, Manfred Weber radikális intézményi átalakítást sürget, amely tovább gyengítené a tagállami szuverenitást és egyetlen brüsszeli kézbe összpontosítaná az uniós hatalmat. A két történet együtt azt mutatja, hogy Brüsszelben már nem a nemzetek érdekei, hanem az elit hatalmi játszmái diktálnak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Néppárt (EPP) vezetőinek kétnapos informális találkozóján Zágrábban, 2026. január 30-án Fotó: Marko Perkov Forrás: AFP

Nicolas Schmit, az első Von der Leyen-bizottság volt luxemburgi biztosa élesen fogalmazott: szerinte a testület mára túlságosan centralizált, „elnöki” rendszerben működik, ahol a biztosokat nagyrészt elhallgattatják, és hiányzik a valódi stratégiai vízió. Schmit szerint ez nemcsak az Európai Bizottságra, hanem egész Európára nézve káros.

Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg Michel Barnier is, aki memoárjában „autoriter sodródásról” írt, míg Thierry Breton volt biztos kijelentette: „Európa nem császárnőnek vagy császárnak való.”

Nem véletlen, hogy Von der Leyent egyre többen nevezik – nemcsak kritikusai, hanem saját köreiből is – diktátornak.

A Politico értesülései szerint a brüsszeli színfalak mögött Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője is rendszeresen panaszkodik Von der Leyen vezetési stílusára. A bizottság szóvivője, Paula Pinho szintén nehéz helyzetben van, mivel az elnök lényegében csak kabinetfőnökével, Björn Seiberttel oszt meg információkat, miközben a többi vezető gyakran sötétben tapogatózik.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (balra) és Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (jobbra) az Európai Parlamentben, Strasbourgban, 2026. január 21-én (Fotó: AFP/Frederick Florin)

Különösen feszült a viszony a külügyi területen: a bizottság tavaly új főigazgatóságot hozott létre a Közel-Kelet, Észak-Afrika és az Öböl ügyeire, ezzel gyakorlatilag kivéve a Földközi-tenger térségét Kallas hatásköréből.

Amikor pedig Kallas Martin Selmayrt – Jean-Claude Juncker rettegett volt kabinetfőnökét – próbálta befolyásos pozícióba emelni, Von der Leyen hivatala ezt megakadályozta.

Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint Kallas magánéletében nyíltan diktátornak nevezi Von der Leyent, de érdemben nem tud fellépni ellene.

Ursula von der Leyen „császárnőt” Weber váltaná – egy elnök mind felett

Miközben a háborúpárti Von der Leyen hatalma egyre vitatottabb, Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke – amelynek soraiban a Tisza Párt is helyet foglal – még tovább menne a brüsszeli centralizáció útján.

Weber azt javasolja, hogy a következő uniós választások után vonják össze az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki posztját. Szerinte így az EU „egyetlen hangon” szólalhatna meg a világban. Állítása szerint ehhez még szerződésmódosítás sem kellene – elég lenne, ha ugyanaz a személy töltené be mindkét tisztséget. A Politico szerint a reform 2029 után valósulhatna meg.

Manfred Weber (CSU), az Európai Parlament EPP képviselőcsoportjának elnöke (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Philipp von Ditfurth)

Weber indoklása szerint az EU az Ukrajnával és Grönlanddal kapcsolatos válságok során „nem volt elég erős”, és a jelenlegi, szerinte „széttagolt” hatalmi struktúra nem képes megfelelően reagálni a geopolitikai kihívásokra – különösen az Egyesült Államok politikájára.

Jelenleg az Európai Bizottság elnöke (Ursula von der Leyen) vezeti az EU végrehajtó szervét, amely a kereskedelem, az agrárpolitika, az egységes piac és más belső politikai kérdések fölött rendelkezik. Ugyanakkor a külügyeket az EU külügyi főképviselője (Kaja Kallas) és az Európai Tanács elnöke (António Costa) irányítja, akik a tagállamoknak tartoznak felelősséggel. 

A háborúpárti Weber szerint ez a fragmentált hatalmi struktúra nem képes megfelelően reagálni a geopolitikai bizonytalanságokra, különösen az Egyesült Államok nemzetközi rendet felforgató politikája idején. A javaslat azonban valójában a tagállami szuverenitás további leépítését jelentené, hiszen az Európai Tanács jelenleg a tagállamok vezetőinek fóruma, míg a bizottság az uniós végrehajtó hatalom.

A két szerep összevonása példátlan hatalmat koncentrálna egyetlen brüsszeli vezető kezében, amely szerepre természetesen Weber bejelentkezett. Arra a kérdésre, hogy vállalná-e az „egyetlen európai elnök” pozícióját, ugyan nem adott egyértelmű választ, de nem is zárta ki a lehetőséget.

A tagállami szuverenitás vajon mi?

A háborúpárti Manfred Weber azonban nem állt meg itt. Már korábban felvetette egy közös európai hadsereg létrehozását is, valamint béke esetén közös európai békefenntartó erők Ukrajnába küldését, amely szerinte egy jövőbeli európai hadsereg magja lehetne.

Emellett egy úgynevezett szuverenitási szerződést is javasolt, amely lehetővé tenné, hogy az erre hajlandó tagállamok a kül- és biztonságpolitikában eltérjenek az egyhangúság elvétől, és minősített többséggel döntsenek. Ez gyakorlatilag a nemzeti vétójog megkerülését jelentené.

Az EPP január végi zágrábi találkozóján – ahol jelen volt Ursula von der Leyen, Donald Tusk, Friedrich Merz és Weber is – a pártvezetés világossá tette: céljuk az EU katonai szövetséggé alakítása és a minősített többségi döntéshozatal kiterjesztése. Weber nyíltan beszélt arról, hogy korlátozni kell a nemzetek vétójogát.

Több tagállam – köztük Magyarország és Szlovákia – határozottan ellenzi ezt az irányt, mivel az a nemzeti szuverenitás súlyos csorbulásához vezetne.

Friedrich Merz német kancellár Manfred Weber az Európai Néppárt párt- és frakcióvezetője mellett beszél az EPP Képviselőcsoport Európai Parlamentben tartott igazgatósági ülését követő sajtótájékoztatón (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Uwe Anspach)

Merz óvatosabb – de a vita erősödik

Friedrich Merz német kancellár is reagált Weber terveire, és óvatosabban fogalmazott.

A 27 tagú Európai Unióban meglehetősen nehéz szerződésmódosításokat elfogadtatni, ezért én amellett vagyok, hogy elsődlegesen az aktuális feladatokra, mindenekelőtt a védelem és a versenyképesség erősítésére koncentráljunk

– reagált a német kancellár Manfred Weber átfogó uniós reformjavaslataira.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a centralizációs törekvések lekerültek volna a napirendről.

Brüsszel útelágazás előtt

A Von der Leyen körüli botrányok és Weber radikális javaslatai ugyanabba az irányba mutatnak: Brüsszelben egyre erősebb a törekvés a hatalom koncentrálására és a nemzeti szuverenitás gyengítésére. 

Miközben a bizottság elnökét már sajátjai is bírálják „elnöki” vezetési stílusa miatt, az EPP vezetője még több hatalmat adna egyetlen uniós vezető kezébe. A két német háborúpárti politikusban még egy a közös, székükhöz görcsösen ragaszkodnak.

A kérdés így már nem csupán intézményi, hanem politikai és szuverenitási: Európa a nemzetek együttműködésén alapuló unió marad, vagy egy centralizált, brüsszeli irányítású szuperállammá válik?

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Néppárt (EPP) vezetőinek kétnapos informális találkozóján Zágrábban, 2026. január 30-án (Fotó: AFP/ Marko Perkov)