Miközben a hazai munkanélküliségi ráta lassan eléri a nyolcszázalékos szintet, s a cégeknek egyre inkább gondot okoz a jól képzett munkaerő hiánya, a közvéleményben egyre élesebben vetődik fel, hogy Románia és Bulgária jövő évi csatlakozásakor hány munkavállaló érkezik majd a két országból hazánkba. Tegnapelőtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a magyar munkaerőpiac részleges megnyitását javasolta, azzal, hogy a csatlakozás első két évében csak száznegyven szakmára terjedjen ki az automatikus engedélykiadási gyakorlat. Elsősorban az építőiparban és a szolgáltatásokban – például cipész, fodrász – várnak román és bolgár munkásokat.
Kérdés, hogy a jelentős és alapvető gondokkal küzdő hazai munkaerőpiacon mennyiben segíthet vagy ronthat a Romániából és Bulgáriából érkező munkaerő. Hazánkban ugyanis egyszerre van jelen a munkanélküliség és a szakmunkáshiány, ami megfelelő tervezéssel enyhíthető lett volna – mondta lapunknak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke. Vadász György szerint az utóbbi években a gazdaság igényei és a szakoktatás között szakadéknyivá vált a távolság, mivel nem azt oktatjuk, amit a gazdasági élet követel. Hiányzik a tudatos irányítás, márpedig a szakoktatás és a gazdaság igényeinek egymásra találását csak három–öt éves, előrelátó gondolkodással lehetne megteremteni – világított rá. A munkanélküliségi és a foglalkoztatási adatok alapján a piacról legalább ötvenezer szakmunkás hiányzik. A szakember szerint a legnagyobb gond, hogy a munkaerőpiacról a rendszerváltozáskor kieső csaknem másfél millió dolgozót a mai napig nem tudtuk pótolni, s fogalmunk sincs arról, hogy jelenleg mit csinálnak, hiszen a munkaképes korú lakosság feléről nincsen semmilyen információ. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is évek óta figyelmeztet arra, hogy a szakképzett munkaerő hiánya már fékezi a gazdaság növekedését és az uniós források felhasználását. Az MKIK szerint 2007–2013-ban 200-250 ezer szakképzett munkavállaló hiányzik majd a piacról. Az Állami Foglalkoztatási Hivatal nyilvántartása szerint a több mint hatvan napja betöltetlen, szakmunkaerőt igénylő munkahelyek listáját a kereskedelem és a vendéglátás vezeti. Emellett az építőiparban jelentkezik erőteljes hiány. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a jövő évtől várható uniós források jórészt épp az építőipari fejlesztéseket lendítik majd fel, vagyis tovább növekszik az igény a szakmunkások iránt. Egy, az építőipari ágazati párbeszéd bizottsága által készített tanulmány arra a következtetésre jut, hogy 2013-ra kétszázezer építőipari és húszezer faipari szakmunkás hiányozhat a gazdaságból. Állandósult a munkaerőhiány a textiliparban, az élelmiszeriparban és az egészségügyben. Az okok között oktatási és szociális gondok mellett az elvándorlás is szerepel.
Bár elmaradt a nyugaton beharangozott invázió, azért a becsült adatok szerint nem kevés, 40-50 ezer honfitársunk dolgozik az európai közösség valamely tagállamában. Az Országos Foglalkoztatási Alapítvány számára készített kutatásában a GKI Zrt. arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a folyamatok agyelszívást jeleznek, a probléma kezelésére nincs kialakult eszközrendszer. Az országból kiáramló munkaerőről kevés az információ. Becsült adatok szerint Ausztriában 14 ezer, Németországban pedig 17 ezer magyar állampolgár helyezkedett el. Viszonylag sokan, kétezren dolgoznak még Írországban, s csaknem ezren Hollandiában. A többi tagországban alig találhatunk magyar munkavállalókat. Angliában 400, Belgiumban 54, Ciprusban, Dániában és Finnországban egyaránt 60, Franciaországban 31, Görögországban 150-200 magyar állampolgár dolgozik a legutóbbi becslések szerint. Alacsony a magyarok érdeklődése Portugália és Spanyolország iránt is. A magyar munkavállalók általában az építő- és a szolgáltatóiparban (tehát ahová a románokat és a bolgárokat várjuk), illetve a mezőgazdaságban, alacsony szakképzettséget igénylő feladatkörökben tudnak elhelyezkedni.
A rezidensek, vagyis a szakvizsga előtt álló orvosok nagy része, amint megkapja a végzettséget igazoló papírt, külföldre távozik – ábrázolta a szakmában tapasztalható elvándorlás mértékét Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára. A legnagyobb hiány aneszteziológusból, radiológusból, patológusból és háziorvosokból van, s legújabban a fogorvosok kivándorlása is érezhetővé vált. Kevés a traumatológus is, de lényegében alig van olyan egészségügyi szakterület, ahol ne lenne szakemberhiány. Azok a fiatalok, akik orvosi egyetemre jelentkeznek, főként a külföldi munkavállalás lehetőségét látják vonzónak. Jelenleg az unióban komoly orvoshiány van, ezért a hazai szakembereket tárt karokkal várják. Svédország például a nyelvi átképzés költségeit is vállalja. Az idén havi 30-40 fővel nőtt azok száma, akik jó hírnévről szóló elismervény kiadását kérték a kamarától, eddig összesen 1700 szakorvos igényelte e papírt, amellyel a nyugati országokban tudnak elhelyezkedni.
A hazai szakemberhiányon a legújabb uniós bővítés sem segíthet. Elsősorban azért, mert a magyar munkaerő-piaci rendszerben van a hiba. Ráadásul a nyelvi akadályok miatt a két új tagállam közül eleve csak Románia jöhet szóba, pontosabban Erdély. Tény, hogy aki akart, eddig is átjöhetett dolgozni, sőt jelenleg már legalább egymillió román állampolgár dolgozik külföldön. Közülük csupán 60 ezren választották hazánkat, a többiek legnagyobb részben Spanyolországot és Olaszországot részesítették előnyben. Érdekességként megemlíthető, hogy a külföldön dolgozó román állampolgárok hazájuk éves bruttó gazdasági növekedésének 2,5 százalékát elérő öszszeget küldenek haza, vagyis ötmilliárd eurót. Az előző évek óriási mértékű elvándorlása munkaerőhiányt eredményezett Romániában is, hiszen közben jelentősen felgyorsult az ország gazdasági növekedése. E tények ismeretében a munkaerőpiac megnyitásának kérdése szinte elhanyagolható problémának nevezhető. Sokkal fontosabb lenne egy évekre előre látó, hátrányos helyzetű honfitársainkat helyzetbe hozó munkaerő-piaci stratégia kidolgozása, ami az egyetlen gyógyír lehetne a szakemberhiányra és a hazai elvándorlásra.
origo.hu
Mesterségem címere – felismeri, melyik foglalkozásról van szó?
