Érzelmi alapú a megosztottság

Identitásválságban van a baloldal – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök az Info Rádiónak adott interjújában. A baloldali szavazók érzelmi alapon tudnak csak azonosulni, és ez önmagát gerjesztve egyre inkább agresszívvá és kizárólagossá válik – vélte. Megjegyezte azt is, a politikának tudomásul kellett vennie, hogy van egy harmadik szereplő is. „Ezt ma már tudják, és számolnak vele” – tette hozzá.

Mihez kötődjön az a baloldali tömeg, amelynek baloldali kormánya liberális gazdaságpolitikát folytat? – tette fel a kérdést Sólyom László az Info Rádiónak adott interjújában, majd így folytatta: „Érzelmi alapon tudnak csak azonosulni, meglehetősen határozatlan fogalmakkal, így ez a csak érzelmekre alapuló szembenállás önmagát gerjesztve egyre inkább agresszívvá és kizárólagossá válik.” A köztársasági elnök emlékeztetett, hogy akár ugyanazon családon belül is létezik politikai megosztottság, ez tehát nem osztályok, anyagi helyzet vagy társadalmi pozíció szerinti, hanem érzelmi alapú. „A magyar társadalmat jellemző mélységes megosztottságnak nagyon sok oka van, és részint csalóka is. Egyrészt ha azt nézzük, hogy ezek a táborok és a szembefeszülés kizárólag pártpolitikai szempontok szerint történik, akkor nagyon furcsa és ellentmondó az az elemzés, hogy ezek mögött nincsen semmilyen szociológiai bázis” – fejtette ki Sólyom László.
A köztársasági elnök szerint más felmérések azt igazolják, hogy az alapvető értékekben a társadalom nagy része egyetért. „Tehát azt a kérdést is fel kell tenni, hogy mennyire valóságos, mennyire racionális alapú ez a megosztottság. Azt hiszem, hogy emögött nagyon hosszú identitásválság áll. Sem a jobb-, sem a baloldalnak nem sikerült magát korszerűen definiálni” – fogalmazott az államfő. Sólyom emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltozás után alapvető dilemma volt, hogy hova nyúljanak vissza a pártok: a szocializmus előtti időkre, azaz 1948 elé, esetleg még régebbre, s az 1930-as évek hagyományait elevenítsék fel. „Kiesett negyven év, amikor befagytak attitűdök, mentalitások, a jobboldal nem találta meg az igazi kapcsolódási pontot a modern Európához, a modern jobboldalhoz” – vélte Sólyom László.
Magyarországon a politika és a parlamentáris politizálás alapvető intézményei nem működnek megfelelően – jelentette ki az elnök. „Ezért mondtam én októberben, hogy az ellenzék térjen vissza a parlamentbe, erre mondtam nemrégiben, hogy a rendkívüli intézményeket, mint a kivonulás, nem lehet azzal devalválni, hogy naponta rutinszerűen alkalmazzuk különös ok nélkül. Ott is a normáknak a betartása kívánatos” – fogalmazott.
A köztársasági elnök alapvető célkitűzésének nevezte a nemzetpolitikát. Mint mondta, „a határon túli magyarok ügye, a magyar nemzet mibenléte (…) elveszett a napi pártpolitikában”. Hárommillió magyar identitása szilárd, akiket fenyeget az asszimiláció, a fogyás – mondta Sólyom László, aki úgy vélte, e téren köztársasági elnökként azt tudta tenni, hogy elindított egy konferenciasorozatot civilek közreműködésével.
A tevékenységére vonatkozó kritikák kapcsán a köztársasági elnök elmondta: előfordult, hogy nem megfelelően kommunikálta a mondanivalóját, elnagyoltan fejezte ki magát, vagy nem figyelt valakik érzékenységére. Úgy vélte, hogy kezdetben talán túl naiv volt, amikor úgy gondolta, hogy egyszerűen kívül helyezi magát a pártpolitika erőterén és fegyverzetén. Megjegyezte azt is, a politikának tudomásul kellett vennie, hogy van egy harmadik szereplő is. „Ezt ma már tudják, és számolnak vele” – tette hozzá.