Ma ismerteti Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a közösségi közlekedés átszervezéséről a részleteket, amelyről már információink szerint döntött a kormány. Értesüléseink szerint ugyan a múlt hét végén a balatonőszödi kormányülésen Gyurcsány Ferenc kormányfő átdolgozásra visszaküldte a gazdasági miniszter által benyújtott terveket, az eredeti főbb elképzelésekben viszont a szaktárca, vagyis döntően Kóka János elképzelései érvényesülnek. Úgy tudjuk, a szaktárca 28 mellékvonal forgalomszüneteltetését vizsgálta meg, a tét csaknem ezer kilométernyi szakasz megmaradása. Az Index arról értesült: a nyári, nagy társadalmi és szakmai ellenkezést kiváltó bejelentéssel szemben nem 28, hanem csak 15 vonalon szűnik meg a vasúti közlekedés. Egyébként szakértői számítások alapján a Magyar Államvasutaknak ez az intézkedés mindöszsze évi néhány milliárd forintos megtakarítást hoz. Magyarán a most „megmenekülő” szakaszok később még megszűnhetnek, hiszen reform címén aligha éri be a kormány a szóban forgó pár milliárdos megtakarítással.
*
A csaknem 1000 kilométeres, 28 vonalas lista nagyjából a felére olvadt, úgy tűnik, 15 vonalnak 497 kilométeren fellegzik be a jövő év elején. Idetartozik az is, hogy még öt olyan vonal is felkerült a listára, ahol hónapok, évek vagy akár évtizedek óta nem jár vonat, ám jelenleg is a MÁV szolgáltat rajtuk. Az Index anyaga szerint összesen 19 vonal 709 kilométeréről lehet beszélni megszűnő szakaszként.
A normál autóbuszos tarifák 30-40 százalékkal drágábbak a vasútiénál, és a párhuzamosságok felszámolása esetén a régiókban az autóbuszos közlekedést terjesztenék ki. A gazdasági tárca – most már a kormánnyal egyetértésben – a kialakult helyzetet egyelőre úgy próbálja szépíteni, hogy a párhuzamosságok kérdésében – azazhogy hol maradjon meg a térségi vasútvonal – még szükségesnek tartják az egyeztetéseket az érintettekkel, bár a legfontosabb irányelvekről már döntöttek.
Mint arról beszámoltunk, a tömegközlekedés átalakításának terve igen komoly feszültséget okozott a kormányzati frakciók között is, ugyanis a helyi viszonyokat ismerő polgármesterek és országgyűlési képviselők élesen ellenezték a minisztérium vonalfelszámolási elképzeléseit. A helyiek ugyanis regionális közlekedési szövetségek kialakítását tartják elképzelhetőnek a vasúti és a közúti szolgáltatásokra együttesen építve. Ugyan az MSZP keddi frakcióülésére, ahol Kóka Jánost hallgatták meg, a képviselők többsége kivont karddal érkezett, ám mégsem sikerült meggyőzniük a gazdasági minisztert. Ellenezték Kóka terveit, mégsem volt meg közöttük a kellő összhang. Lendvai Ildikó frakcióvezető az egyeztetés után ugyanazt mondta, amit Kóka is szeretett volna hallani: a kormány egyetért a tömegközlekedés átalakításának koncepciójával, a párhuzamosságokat meg kell szüntetni, és a frakció támogatja az egységes tarifarendszer kialakítását.
Danks Emese kormányszóvivő azt közölte, hogy nem a szárnyvonalak és az utazási kedvezmények megszüntetése volt a cél, hanem az igazságosabbá tétel. A kormányszóvivő ugyanakkor megjegyezte, hogy a települések kétharmadát vasúttal nem lehet elérni, öt utas közül négy Volán-busszal utazik. Kitért arra is: a közlekedési eszközök elavultak, a tarifák és a kedvezmények rendszere áttekinthetetlen, időnként igazságtalan, a díjazás nincs összhangban a minőségi elvárásokkal.
A kormány az egyeztetések fontosságát hangsúlyozza, ugyanakkor a gazdasági tárca korábban arról tájékoztatott, hogy ezekre alapozva hozzák meg a döntést decemberben. Szakértők szerint ilyen lényeges kérdésekben nem lehet néhány hónap alatt dönteni a közlekedési szövetségek létrehozatalával a hatékonyság is javítható lenne.

Csak kevesen válaszolják meg mind a 7 találós kérdést helyesen – Önnek sikerül?