Lényegében az idei teljesítetlen terveket ismétli meg a jövő évi költségvetés azzal a különbséggel, hogy egy év leforgása alatt jelentősen romlottak a feltételek, az államadósság kamatterhe ugyanis nagymértékben emelkedett – állapítja meg a Kopint-Datorg Zrt. tegnap közzétett jelentése, amely emlékeztet: az államháztartás önkormányzatok nélküli hiányterve jövőre ugyanúgy 6,6 százalékot ír elő a GDP arányában, mint az idei előirányzat, amely végül a 8,8 százalékában fog teljesülni. A kutatók úgy vélik, hasonló a helyzet a társadalombiztosítás terén is, hiszen a kormány 2006-ra és a jövő évre egyaránt 0,1 százalékos deficitet tervezett be, igaz, idén ezt sem sikerült megvalósítani. A Kopint-Datorg szerint a jövő évi költségvetésre a legnagyobb veszélyt éppen a társadalombiztosítás egyenlege jelenti, mivel a nyugdíjrendszer átalakítására a kormány kevés elszántságot mutat. A költségvetési szervek kiadásainál ugyancsak visszatérés érzékelhető: a kormány idén és tavaly egyaránt 1820 milliárd forintot tervezett erre a célra, jóllehet, az idei kifizetések végül meghaladják a 2100 milliárd forintot.
A gazdaságkutató intézet előrejelzése alapján az új uniós közép- és kelet-európai tagállamok közül szinte valamennyi makrogazdasági mutató tekintetében hazánk nyújtja a leggyengébb teljesítményt. A kivételnek számító munkanélküliségi rátával sem lehet büszkélkedni, ennek mértéke ugyanis az elmúlt két év során szinte az összes új tagállamban egyértelműen csökkent, míg hazánkban majdnem folyamatosan emelkedett. A kutatók számításai azt mutatják, hogy a megszorítások nyomán az idei 7,7 százalékos munkanélküliség jövőre 8 százalékra nő, azaz meghaladja az elkövetkező esztendőre várt 7,7 százalékos uniós átlagot. A folyamatot a foglalkoztatási szint egy helyben topogása kíséri: a foglalkoztatottak száma az év harmadik negyedében alig változott, ráadásul a minimális növekedés egy része a színlelt szerződések megszűnéséből eredő látszatnövekedés – figyelmeztetnek a kutatók. A szigorítások hatására a következő évben folytatódik a foglalkoztatás stagnálása, miközben az aktívak számának növekedése is elakadhat.
Leszakadóban van a magyar gazdaság a keresetek tekintetében is. Figyelemre méltó, hogy Szlovénia és Csehország után idén Lengyelország is megelőzött minket a bruttó havi keresetek tekintetében, míg a jövő évre várható 3,5 százalékos magyar reálbércsökkenés nyomán Észtország is elénk kerül a versenyben, Szlovákia pedig megközelíti a magyar szintet.
A gazdaságkutató intézet számításai szerint a konvergenciaprogramban meghatározott 6,2 százalékos jövő évi inflációnál magasabb, 6,5 százalékos lesz az éves pénzromlás üteme. Ennek hátterében a közüzemi és közlekedési szolgáltatások, valamint az energiaárak átlagosnál magasabb áremelkedése áll. A kutatók úgy vélik, bizonytalanságot hordoz magában, hogy a nagymértékű hatósági áremelések nem indítanak-e el jövőre jelentősebb áremelési hullámot. Mint a jelentés fogalmaz: csak remélni lehet, hogy a kormányzat és az önkormányzatok tartózkodnak attól, hogy érzékelvén a jövő évi magas inflációt, további áremelési szándékaikat korlátlanul érvényesítsék.
origo.hu
Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán
