Nem függünk a továbbiakban a dollártól – jelentette be hétfőn Teheránban Golam-Huszszein Elham iráni kormányszóvivő, aki közölte, hogy a külföldi bevételeket, sőt a nemzeti költségvetést is euróban fogják nyilvántartani a jövőben, dollárban őrzött devizatartalékaikat pedig tovább kívánják csökkenteni. A lépés nem lepte meg az elemzőket, mivel a világ negyedik legnagyobb olajtermelő országa már évek óta hasonló lépéseket hangoztatott, beleértve egy Teherán központú, euróelszámolású olajtőzsde létrehozását is, valamint évek óta csökkenti jegybanki dollártartalékait. A mostani lépés válasz az amerikai nyomásra bevezetendő szankciók veszélyére, valamint arra a tényre, hogy több nemzetközi bank is felfüggesztette az Iránhoz kapcsolódó pénzügyi tranzakciók végrehajtását, amely megnehezítette a külkereskedelmi forgalom bonyolítását. Az iráni kormányzat ezért most arra szólította fel az üzletembereket, hogy ezentúl export-import ügyleteik során a bankgaranciát is euróban kérjék.
A lépés hátterében húzódó politikai okok mellett a dollár folyamatos gyengülése, a tátongó amerikai külkereskedelmi és folyó fizetési hiány, valamint az óriási deficittel küzdő amerikai költségvetés áll. 2000-től majdnem 40 százalékot vesztett értékéből a zöldhasú, miközben az amerikai külkereskedelmi hiány naponta hozzávetőlegesen kétmillió dollárral nő. Továbbá a szövetségi költségvetés egynegyedét a hadikiadások jelentik, amely a világ összes országának fegyverkezésre fordított kiadásainak jóval több mint a felét teszi ki. A dollár értékcsökkenése miatt több ország is jelezte, hogy devizatartalékaiban csökkenti a dollár arányát, mivel az elinflálódó amerikai fizetőeszköz pénzromlása minden évben óriási értékcsökkenést jelentett a nemzeti bankoknak. Dél-Korea mellett Svédország, Svájc, Oroszország, az Egyesült Arab Emírségek, a Föld egyik legjelentősebb földgázkészletével rendelkező Katar is úgy döntött, dollártartalékaik egy részét más, értékállóbb valutákra váltják. Hugo Chávez venezuelai elnök is bejelentette az euró részarányának növelését, sőt a világ legtöbb amerikai államkincstárjegyét mintegy egymilliárd dollár értékben tulajdonló Kínában is bejelentették, hogy csökkenteni kívánják a dollár arányát.
– Az amerikai gazdaságon eddig csak mikroszkóppal látható repedések most már szabad szemmel is láthatók – fogalmazott lapunknak Bogár László közgazdászprofesszor, aki szerint olyan hatalmi átrendeződés megy végbe a háttérben, amely összességében a globális fizetőeszköz hatalmának megingásáról szól. A játszmának óriási tétje van, hiszen amióta az Egyesült Államok 1971-ben bejelentette, nem képes aranyra váltani dollárjait, azóta gyakorlatilag az olaj adja az amerikai fizetőeszköz hátterét – tette hozzá a professzor. Olajat ugyanis a világon mindössze két tőzsdén, New Yorkban és Londonban kizárólag dollárért lehet vásárolni, arra kényszerítve a jegybankokat, hogy a zöldhasúból folyamatosan tartalékoljanak, amely megfelelő keresletet biztosít az egyre gyengülő dollár iránt. A teheráni eurós olajbörze tervén kívül eddig csak Szaddám Huszein volt iraki diktátor próbálkozott 2000-ben eurót vagy jent kérni olajáért – sikertelenül.
origo.hu
Így védekezhetünk az agyevő amőba ellen – itt az orvos véleménye!
