A tudomány jelenlegi állása szerint az emberi beszéd Kr. e. 50 000 tájékán jelent meg, és Kr. e. 15 000 időszakában beszélték a földön a legtöbb nyelvet, 10–15 ezer körülit. Mostanra maradt hatezer, ami ilyen időtávon nem is tűnik rossz aránynak, a helyzet mégis aggasztó. A kihalás folyamata ugyanis felgyorsult, az elmúlt ötszáz évben tűnt el a világ nyelveinek csaknem a fele, és becslések szerint ebben az évszázadban eltűnik a maradék kilencven százaléka is.
Nem kell ledöfni a nyelvet, elég, ha olyan helyzet teremtődik körülötte, hogy haszontalanná válik. Ehhez a legjobb légkör a szellemi és fizikai globalizáció. A kicsi a nagyhoz törekszik, a gyenge az erős felé, főként akkor, ha tele van komplexussal, és ha gyakran mondják neki, hogy merjen kicsi lenni. Ha a világ tudatosabb lenne, és nem engedné, hogy spontán folyamatok irányítsák, megmenthetné magát és benne a kihalás szélén álló nyelveket. A walesiek nem hagyták magukat: kihalófélben lévő nyelvüket elkezdték tanítani az iskolákban, és ma már a gyermekek jobban beszélik, mint a szüleik. Ma a walesi az egyetlen olyan kelta nyelv, amelynek a jövője biztosnak látszik. Halottaiból támadt fel a héber is, amelyet mint az ótestamentum eredeti nyelvét csak a papok használtak az imához. Izrael megalakulása után az iskolában tanítani kezdték az ivritet, ma már hárommillió ember anyanyelve. A kérdés tehát mindig az, van-e egy nemzetben, népcsoportban elég erő és elkötelezettség ahhoz, hogy megőrizze identitását. Egy nyelv eltűnése ugyanis nem kizárólag nyelvi jelek sorának megszűnése, hanem egy kultúra halála is.
A nyelvek világatlasza címmel jelentette meg a Kossuth Kiadó azt az albumot, amelyik először kíséreli meg, hogy közérthető képet adjon arról a globális problémakörről, amellyel Bábel óta küzdünk. Bár olykor bánthatja hiúságunkat, hogy a világ tetejéről nézve nem mindig látszunk a térképen, a kép, amelyet ez a könyv elénk tár, mégis lenyűgöző. Nemcsak azért, mert rá kell ébrednünk, mennyi mindenről nincs fogalmunk e tárgykörben, hanem azért is, mert sikerült egyetlen szép kötetbe közérthetően elrendezni azt a problémahalmazt is, amely elválaszthatatlan a nyelvektől: a társadalmi-történeti folyamatokat. Ennek az albumnak szépek a képei, áttekinthető a szerkezete, közérthető a szövege, de mindez majdhogynem mellékes ahhoz képest, hogy egészen más lélekkel tesszük le, mint ahogyan kézbe vettük. Mintha kicsivel több felelősséget éreznénk a világ sorsa iránt. Mintha kicsit jobban érteni vélnénk más népeket.
(Bernard Comrie – Stephen Matthews – Maria Polinsky: A nyelvek világatlasza. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006. Ára: 6990 forint)
origo.hu
Főhősök nyomában – itt a legnehezebb irodalmi kvíz, csak a legjobbaknak sikerül hibátlanul kitölteni!
