Úgy érvelnek a tárca „elemzői”, hogy e lépésre azért van szükség, mert a Dél-Szlovákiában élő szlovákok sok esetben nem jutnak kellő mennyiségű információhoz, minthogy a zömmel magyarok lakta falvakban a hangosbeszélő csak magyarul teszi közzé a helyi híreket, de több kulturális rendezvényről is csak magyar nyelvű plakát ad hírt, és vannak emléktáblák, szobrok is, amelyekre kizárólag magyar szöveget írnak. A tárca dokumentuma szerint ezen „törvénysértésekre” szlovákok figyelmeztették a tárcát és kértek hatékony segítséget „diszkriminációjuk megszüntetése érdekében”.
„Az intézkedés az 1994–98-as időszakot idézte fel, akkor járták az országot a nyelvrendőrök és büntették a kisebbségeket anyanyelvük használatáért” – mondta lapunknak Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetője. Bárdos emlékeztetett arra, hogy 1995-ben a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kezdeményezésére dolgozta ki a harmadik Meciar-kormány az államnyelvtörvényt, amelyet annak idején bírált az Európai Bizottság és az Európa Tanács is. A törvényt 1999-ben, az első Dzurinda-kormány idején módosították, s megszüntették a büntetés lehetőségét, s elfogadták a kisebbségi nyelvhasználati törvényt. Bárdos szerint „döbbenetes, hogy a 21. században, amikor nemzetközi szinten több kisebbségi nyelvvédelmi egyezmény van életben, Szlovákiában a többségi nyelv védelmére hivatkozva a magyar nyelv használatának a korlátozása a kormány célja”.
A kulturális tárca ugyan tagadja, hogy a javaslat magyarellenes lenne, ám Anna Belousová, az SNS alelnöke elmondta: szükség van a büntetés bevezetésére, mert „ha a hivatalnok a saját zsebéből kénytelen lesz fizetni, elmegy a kedve attól, hogy magyarul beszéljen”.
origo.hu
Így védekezhetünk az agyevő amőba ellen – itt az orvos véleménye!
