Lefejelt Magyarország

Halló, itt Veres János. Ön az operatőr? Üdvözlöm! Nézze, mélyen sajnálom a történteket, igazán nem tudom, mi ütött belém. Remélem, nem esett baja a készüléknek… Mézeskalács-illatú, adventi fantáziálás ez, nincs köze a valósághoz. A pénzügyminiszter nem kért bocsánatot, hogy lefejelte az egyetlen vállaltan ellenzéki televízió kameráját.
Amikor Bächer Iván, a baloldal véresszájú géniusza ököllel csapott a Magyar Nemzet munkatársának fényképezőgépére, másnap telefonált, és azt mondta: bocs. Veszett nagy bunkóság volt az is, de hát egy véresszájú géniusz csinálta, és elnézést kért. A jelenlegi tahóságot azonban a pénzügyminiszter követte el, és mintha büszke is lenne rá. Veres rendszerint büszke önmagára. A napokban egy internetes gazdasági magazinnak ki is fejtette: az eltelt fél évben jól teljesített, s ezért úgy látja, maradhat a posztján.
A Pénzügyminisztérium sajtóosztálya szerint Veres feje nem érintette a Hír TV kameráját. Ez persze nem igaz, a felvétel tanúsága szerint a politikus egyértelmű szándékkal közelített a lencséhez, ami akkor is elfogadhatatlan, ha a drága készülékben végül nem tett kárt. De az igazi kérdés nem is az, létrejött-e valós kontaktus a pénzügyminiszter boltozatos koponyája és a felvevőkészülék közt. Az igazi kérdés az, hogyan vetődhet föl ilyen kérdés egyáltalán. És a válasz: az őszi események óta a magyar politika abszurd dráma, amelyben minden megtörténhet – ez is. Ha a miniszterelnök a parlamentben obszcén mozdulatokat tenne az ellenzék felé, ugyan ki lepődne meg? Jön a karácsony, mézeskalácsillattal; égnek az adventi gyertyák, lobognak a hanuka gyertyái is, de mindez jottányit sem változtat a tényen, hogy Magyarországon elszabadult a pokol.
Nem mellékes, hogy a Hír TV-t épp egy önkormányzati tárgyaláson támadta meg a pénzügyminiszter. A tárgyalás arról szólt, tudják-e a kormánypárti és az ellenzéki önkormányzati vezetők együtt képviselni a települések érdekeit. Kiderült, hogy nem tudják; ugyanis váratlanul megjelent a kormány három tagja, köztük Veres, és bekiabálásokkal zavarták meg az egyeztetést. Az önkormányzatok amiatt aggódnak és tiltakoznak, hogy a kormány a jövő évi költségvetéssel és a többi, reformnak nevezett intézkedéssel lehetetlen helyzetbe hozza, elbocsátásokra, intézmények bezárására kényszeríti őket. Mármost az önkormányzatiság – az elnevezés is mutatja – a demokrácia lényegéhez tartozik. A demokrácia egyik feltétele az, hogy hiteles információkat kapjunk, amelyek alapján felelősen, megfontoltan dönthetünk a minket érintő kérdésekről. Minél nagyobb a kormány hatalma az önkormányzatok és a média felett, annál kisebb a demokrácia. Hazánkban az önkormányzatok és az ellenzéki sajtó jelenleg nem kisebb dolgot jelentenek, mint a demokrácia maradékát.
Ezért gyűlöli és támadja mindkettőt a kormány.
Gyurcsány Ferenc tegnapelőtt közölte: intézkedései „felelős polgárok felelős Magyarországához” vezetnek. Értjük: felelőtlen polgárok vagyunk egy felelőtlen országban, de ők majd móresre tanítanak minket. A jövő évi költségvetés, az egészségügyet és más területeket sújtó reformdüh, amely milliók anyagi helyzetét és egészségét ássa alá, valamint a jobboldali sajtót érő támadások ugyanezt az agresszív indulatot tükrözik. Pedig a felelős polgárság kialakulásához először is felelős, demokratikus vezetőkre lenne szükség, nem Veres János-féle politikai huligánokra, akik a balhé kedvéért mennek tárgyalásra, s inzultálják, aki nem tetszik nekik.