Lényegesen az infláció feletti mértékben emeli jövő év elejétől díjait a Magyar Posta (MP) Zrt. az 50 gramm alatti küldeménykategóriákban. A 30 grammos szabványlevél, illetve képeslap továbbítási díja a jelenlegi 52 forintról 62 forintra emelkedik, ugyanígy az 50 grammos küldemények esetében a tarifa 75-ről 90 forintra változik. Az elsőbbségi leveleknél ezekben a kategóriákban 90-ről 95-re, illetve 120-ról 135 forintra emelik a tarifát, az ajánlott küldeményekért 160 helyett 180-at, a térítményes különszolgáltatások esetében 110 helyett 115 forintot kell fizetniük az ügyfeleknek a postaablaknál. A csomagok feladásakor nem lesz jelentősebb változás: 20 kilogrammig a standard csomagok esetében a jelenlegi 690 helyett 730 forintot, a nem standard küldeményekért 1190 helyett 1270 forintot kér a posta. A kormány által jelzett jövő évi infláció várható mértéke 6,7 százalék. Az MP már csak az 50 gramm alatti küldemények esetében rendelkezik monopóliummal, azaz ebben a piaci szegmensben csak a társaság nyújthat postai szolgáltatást. A posta levélforgalmának, illetve árbevételének mintegy kétharmada származik erről a területről. Jellemző azonban, hogy a többletdíjat leginkább a „kisfogyasztók” fizetik meg, a nagyfelhasználóknak – meghatározott egyszeri küldeménymennyiség esetén – üzleti alapon kedvezményeket ad a posta. Szakértők szerint ez azzal is összefüggésbe hozható, hogy a legnagyobb cégek egyre inkább saját kézbesítőhálózattal rendelkeznek.
Tomecskó Tamás, az MP szóvivője lapunkkal közölte: a jövő évi tarifaváltozást a működési költségek növekedése indokolja, másrészt az elmúlt években a posta infláció alatt emelte tarifáit, s a postai díjak elmaradnak a környező országokétól. A társaság felmérése szerint egy állampolgár évente átlagosan 1,8 levelet ad fel.
Ugyan a teljes postai liberalizáció 2009-es kezdési dátumát az Európai Bizottság idén október 18-án erősítette meg, s ebben december 11-én az Európai Unió szakminiszterei is megállapodtak, a tagállamok még mindig nagyon megosztottak ebben a kérdésben. Az EU ígérete szerint a tagállamokat külön érintő hatástanulmány 2007 első negyedévében készül el. A teljes liberalizációval az 50 gramm alatti kizárólagosság szűnik meg. Az MP esetében ez azért jelentős, mert a teljes árbevételének 51 százalékát teszi ki a levélforgalom, ezen belül is meghatározó az 50 gramm alatti küldemények továbbítása. A posta vezetése szerint felkészültek a 2009-es piacnyitásra, a szolgáltatások színvonalának emelésével tartani tudják pozícióikat, szakértők szerint viszont nem ennyire egyértelmű a cég helyzete. Az MP pozícióit ugyanis megrendítheti, hogy a levélforgalom 50-70 százaléka bonyolódik a fővárosban, illetve annak vonzáskörzetében, az új és erős versenytársak többsége viszont pont ezen a területen akar majd szolgáltatni. A 2002-es kormányváltás után kialakított stratégia hátrányai, amely szerint elsősorban az alaptevékenységre koncentrálnak, éppen a teljes piacnyitáskor éreztetik majd hatásukat. Az MP ugyan megpróbál nyitni a banki és a biztosítási szolgáltatások területén, ám itt éppen az jelenti a legnagyobb hátrányt – vélik szakértők –, hogy a postának nincs saját bankja: kiterjedt saját hálózatán jutalék fejében lát el banki szolgáltatást. A postai liberalizáció kikényszerítheti a társaság privatizációját, nem mellékesen olyan nagy cégek akarnak belépni a magyar piacra, mint az osztrák vagy a német posták.
n
Bérmegállapodás. A postások átlagosan 7,5 százalékos alapbéremelésben részesülnek 2007-ben – erről állapodott meg tegnap az MP Zrt. és a postás érdekképviseletek vezetői. Mint azt az MP hírül adta, a bérmegállapodás szerint a jövőre mintegy 183 milliárd forint árbevétellel számoló társaságnál 1,9-ről 2,12 milliárd forintra emelkedik az értékesítésösztönzésre fordítható összeg.

Magyar Péter Ukrajna EU-csatlakozása ügyében saját magának mond ellent