Közép-Európa legnagyobb és legrangosabb állásbörzéjét rendezték november 29. és 30. között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A börzét 1992 óta huszonharmadik alkalommal tartották meg, jelenleg évente kétszer, tavasszal és ősszel várják az álláslehetőségek a fiatalokat. Főleg a műszaki, informatikai, gazdasági, pénzügyi és természettudományi karok végzős hallgatóinak, illetve friss diplomásoknak kínálnak álláslehetőséget a kiállítók.
– Az idén 148 kiállító cég és további 34 hirdető vállalat összesen 3600 állásajánlattal várta a fiatalokat. A rendezvényre körülbelül hatezer érdeklődő látogatott ki – mondta lapunknak Solymos László, a börze egyik szervezője. A szakember elismerte, hogy a humán végzettségűek számára kevés babér terem, aminek oka az, hogy szinte egyetlen cég sem kínál nekik állást. Nem arról van szó, hogy mi nem szívesen foglalkozunk a bölcsészekkel és jogászokkal, hanem arról, hogy a kiállítók csak elvétve keresnek ilyen szakembereket. A 3600 ajánlat 65 százaléka műszaki és informatikai, 26 százaléka gazdasági és pénzügyi végzettségűekre vonatkozott. Együttesen csupán a kínálat kilenc százalékát tették ki a természettudományi, jogász, bölcsész és minden más egyéb állásajánlatok – tette hozzá.
Solymos szerint ma a villamosmérnöki pálya küzd a legnagyobb szakemberhiánnyal, így a cégek „két kézzel kapkodnak” a friss diplomások után. A legnépszerűbb szakmák toplistájának második helyén a gépészmérnökök, a harmadikon pedig az informatikusok állnak. Ma Magyarországon a mérnökálláshelyek húsz százaléka, vagyis minden ötödik álláshely betöltetlen, mert kevés a szakember. Fontos azonban tudni, hogy a kereslet nem egyformán oszlik meg az egyes ágazatok közt. Szakemberhiány – akár ötvenszázalékos – főként a villamos-, illetve gépészmérnökök, valamint az informatikusok között alakult ki, míg például az építőmérnöki pályán vagy a vegyészeknél túlképzés van.
A szervező rámutatott: a kiállítók többsége még mindig multinacionális cég, de ma már egyre több kis- és középvállalkozás is a börzén szeretne megfelelő munkaerőt találni. A fiatalok elsősorban a nagynevű cégeket keresik, a kevésbé ismerteket általában kisebb fenntartásokkal kezelik. A tapasztalok szerint egy átlagos kezdő fizetés bruttó 200-250 ezer forint körül mozog, vagyis egy friss diplomás mérnök legjobb esetben havi 120-150 ezer forintot vihet haza. A multik szinte kizárólag munkaviszonyban, teljes munkaidőben alkalmazzák a fiatalokat, de a kisebb cégek körében azért előfordul, hogy vállalkozói megbízással foglalkoztatják a szakembereket.
Tovább súlyosbítja a hazai helyzetet, hogy egyre több külföldi, magyarországi leányvállalattal nem rendelkező cég is munkát ajánl a fiataloknak. Ennek oka az, hogy nemcsak Magyarország, de szinte az egész nyugat-európai régió súlyos mérnökhiánnyal küzd, ezért – a hazainál sokkal jobb fizetéssel – megpróbálják külföldre csábítani a fiatalokat. A börzén amerikai, brit, belga és szingapúri vállalatok kerestek saját hazájukba magyar szakembereket. Solymos szerint általában a műszaki végzettségűek négy-öt százaléka akar külföldre menni dolgozni, és előzetes terveik alapján körülbelül két-három évet töltenek majd kint.
Úgy tűnik azonban, hogy a kormány egyelőre csak a túlképzés ellen kíván tenni, az egyre súlyosbodó szakemberhiány ellen nem, pedig Gyurcsány Ferenc még az országgyűlési választások előtt, az MSZP februári kongresszusán 50 százalékos létszámnövelést ígért a mérnökhiány orvoslására. Kijelentette: a következő években az élet-, a műszaki és mérnöktudományokra helyeződik a hangsúly, ezeken a területeken 50 százalékkal növelni kell a hallgatók létszámát. Hozzátette: szakítani kell azzal a politikával, amely mindent akar fejleszteni, hiszen például a jogi pályán évek óta óriási a túlképzés.
A jövőre végrehajtandó kormányzati lépések azonban köszönő viszonyban sincsenek a miniszterelnöki ígéretekkel. Hiller István oktatási és kulturális miniszter ugyan két héttel ezelőtt bejelentette, hogy növelik a műszaki és a természettudományos, államilag támogatott képzésekre felvehető diákok számát, a növekedés azonban igen csekély mértékű: a természettudományos kurzusokon 2,63, a műszaki képzéseken pedig 1,8 százalékkal tanulhatnak többen 2007-ben, mint az idén. Ez aligha orvosolja majd az aggasztó mérnökhiányt. A miniszter ugyanakkor ismertette az oktatást sújtó újabb megszorítócsomagot is. Ennek értelmében jövőre már csak 56 000 hallgató képzését fizeti a költségvetés az idei 62 500-zal szemben, és a lapunk birtokába került, Draskovics Tibor-féle államrefom-bizottsági jelentés szerint a létszám évről évre további kétezer fővel apad majd. A létszámcsökkentés a leendő agrármérnököket, tanárokat bölcsészeket érinti a legérzékenyebben: az agrárképzésben közel 30, a pedagógusképzésben 23,8, a bölcsészeknél 20, míg a jogászoknál több mint 13 százalékkal tanulhat kevesebb diák, mint az idén. Az orvos- és egészségügyi képzésben nem változnak a keretszámok. A csökkentés az oktatási tárca által preferált, ám a diákok körében abszolút népszerűtlen, diploma nélkül záruló, kétéves felsőfokú szakképzés férőhelyeit nem érinti, a megszorítást teljes egészében a diplomás képzésekre terhelik.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
