Házról házra járva firtatják a Székelyföld lakosságának a területi önrendelkezésről alkotott véleményét a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) munkatársai. A régió területi autonómiájának kivívása céljából létrehozott szervezet huszonhárom székelyföldi településen lfogott a hét végén nem hivatalos népszavazás szervezésbe, amelyet a lakossági álláspont tesztelésének szán. December 16. és 23. között az SZNT önkéntesei Kovászna megye Erdővidéknek nevezett tájegysége húsz faluját és községét, valamint három Hargita megyei települést – Székelyudvarhely, Bögöz és Gyergyócsomafalva – járnak be mozgóurnákkal. A székelyek rendelkezésére bocsátott, mintegy húszezer példányban kinyomtatott szavazólapon az a kérdés szerepel: „Ön mint X település lakója, akar-ja-e, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon, és a település, ahol él, ehhez tartozzék?” Noha a referendumok végeredményeit egy hét múlva hozzák nyilvánosságra, már tegnap kiderült, hogy négy Kovászna megyei település szinte valamennyi lakója egyetért az autonómiaköveteléssel.
Emlékezetes, az SZNT eredetileg hivatalos népszavazást tervezett, terve azonban kivitelezhetetlenné vált, miután a helyi önkormányzatok kevés helyen fogadtak el a referendum kiírásáról szóló határozatot, ezeket pedig a román kormány területi képviseletét ellátó prefektúrák egytől egyig megtámadták a bíróságon. Ferencz Csaba, a szervezet alelnöke úgy véli, a jogi következménnyel nem járó belső népszavazás civil nyomásgyakorlási eszközként alkalmas arra, hogy a Székelyföld lakossága hivatalosan is kinyilváníthassa majd akaratát. Az SZNT kezdeményezését a kormányon lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azért nem támogatja, mert a jogszabályok nem teszik lehetővé a területi autonómiáról szóló népszavazás megszervezését. Traian Basescu román államfő a hét végén Koszovó státusának rendezése kapcsán leszögezte: nem támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek kollektív jogokat biztosítanának egy adott államon belül élő kisebbségek számára.
Menczer Tamás: Mi lesz így velünk?!