Különösen a kezdet bizonyult nehéznek. Az első fél évet jegyző osztrák elnökség leköszöntét s Matti Vanhanen finn miniszterelnök bemutatkozó európai parlamenti beszédét követően alig néhány nappal a közel-keleti helyzet, a libanoni harcok állították komoly kihívás elé egész Európát. A fegyveres konfliktus megoldásában az uniónak kevés szava lehetett, de az azt követő, a körülményekhez képest gördülékeny rendezés során jól vizsgázott. A júliusi izgalmakkal egy időben azért a valódi munka is megkezdődött. A fél év során majd 150 finnországi és brüsszeli elnökségi találkozó, valamint megszámlálhatatlan szakértői, munkacsoporti ülés volt hivatott teljesíteni a Finnország által prioritásként megjelölt célt: nyitott, de mégis határozott, gyors és hatékony döntésekre képes, egységes és versenyképes Európai Uniót. Visszatekintve láthatjuk, hogy bár nem minden területen születtek látványos eredmények, az EU ma jó néhány lépéssel előrébb jár, mint 2006 első felében.
Lezárult a bővítési folyamat eddigi legmerészebb lépésének, Bulgária és Románia felvételének utolsó szakasza.
Új lendületet kapott az EU jövőjéről, az európai alkotmányról szóló párbeszéd is. A folyamat újjáélesztése a következő elnökség feladata marad, az elmúlt hónapok tárgyalásainak köszönhetően azonban a haldokló elképzelésből újra a jövő útját kijelölni képes dokumentummá lett alkotmány, úgy tűnik, túlélheti a francia és holland népszavazások okozta krízist.
Néhány területen elmaradtak a várt változások. A finn elnökség szerint is többet lehetett volna tenni a bel- és igazságügyi együttműködés, de hasonló hiányérzettel zárják tevékenységüket az uniós– orosz tárgyalások előkészítésén fáradozó szakértők is.
Szerencsére más, fontos területeken kialakulhatott a belső összhang. A szolgáltatási irányelv elfogadásával már az érintett szektorra vonatkozóan is kialakult az egységes piac, amelynek korlátai eddig közvetlenül érintették az unió polgárait. A finn elnökség az eddigi legaktívabbnak bizonyult a környezetvédelmi problémák megoldásának előmozdításában, de a versenyképesség szempontjából alapvető fontosságú innovácós politika kialakításában is eredmények születtek. A migrációs politikák összehangolása új lendületet vett, bár az ehhez szorosan kapcsolódó schengeni kérdéskörben megszületett döntés számos kérdést vethet fel.
Az új tagállamok által prioritásként kezelt csatlakozás a schengeni térséghez késést szenved, de nem ez tűnik a legnagyobb problémának. A feltételek között szereplő schengeni információs rendszer II. fázisának kiépítése ugyanis a távoli jövőben valósul csak meg, s így térségünk számára egy lehetőség maradt: elfogadni az I. fázis továbbfejlesztésére vonatkozó portugál javaslatot, amelyre viszont az unió költségvetéséből már nem jut pénz. Ebből következően a határellenőrzés megszűnése miatt látványos, de konkrét gazdasági előnyöket nem produkáló schengeni csatlakozást a nemzeti költségvetésekből kell megvalósítani.
Az EU elnöksége január elsején német kézbe kerül. A sajtó által kicsit unalmasnak, a szakértők szerint viszont éppen ezért nyugodtnak és progresszívnek ítélt finn elnökség azzal az érzéssel adhatja át a stafétát, hogy ami tőlük telt, megtették.
origo.hu
Nem a gyerekmedencében történt a tragédia – megszólalt a Palatinus
