Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb jelentése szerint a központi költségvetés bruttó adóssága e hónap végére eléri a 14 719 milliárd forintot, azaz idén 1975 milliárd forinttal duzzad az adósságállomány. Ez minden idők legnagyobb adósságnövekedését jelenti. A 2002 májusában mért szinthez képest az adósság 6439 milliárd forinttal nőtt, ami 77 százalékos emelkedésnek felel meg. Az ÁKK adatai egyúttal az adósságállomány növekedésének gyorsulását is mutatják: az idei év utolsó két hónapjában a költségvetés adóssága nem kevesebb mint 385 milliárd forinttal gyarapodik. A költségvetés hiánya és az aktuális törlesztés idén együttesen 8800 milliárd forintra rúg, ami az ÁKK működésében is rekordnak számít.
*
Negatív csúcsot döntenek az adósságunk után fizetendő kamatterhek is, amelyek a költségvetésbe befizetett adóink jelentős részét viszik el jövőre is. A tervezett 822 milliárd forinttal szemben az idei kamatkiadás várhatóan eléri a 960 milliárd forintot. Jövőre a kamatteher 1112 milliárd forintra nő, azaz megközelíti az egész évre tervezett személyijövedelemadó-befizetések összegét. A rossz makrogazdasági adatok és a hitelét vesztett gazdaságpolitika nyomán az Európai Unióban a hazai állampapírnál kérik a legmagasabb felárat a befektetők. Az irányadó kamat hazánkban 8, míg Szlovákiában csak 4,75, Lengyelországban 4, Csehországban pedig 2,5 százalékos. A magyar államadósságot 45 százalékban tartósan külföldi befektetők, 55 százalékban pedig belföldi befektetők finanszírozzák.
Az államadósság bruttó hazai össztermékhez viszonyított mértéke egyébként jövőre 70,1 százalékra emelkedik. 2007-ben ugyan mérséklődik az államháztartási deficit, a már meglévő adósságot azonban folyamatosan finanszírozni kell, ennek nyomán pedig 2008-ra 71,3 százalékra emelkedik az adósságráta.
Ide kapcsolódó hír, hogy a 2007-es költségvetés tervezetéről a zárószavazást december 21-én tartja a parlament. A zárószavazást megelőzően, jövő hét elején a költségvetéshez beérkezett kapcsolódó módosító javaslatokról szavaznak majd a képviselők. A Napi Gazdaság értesülései szerint számos módosító indítvány esetében nézeteltérés alakult ki a kormány és az MSZP-frakció között, s a képviselőcsoport mintegy száz indítvánnyal kapcsolatban mérlegeli, hogy igennel szavaz majd a kormány ellenében. A vitás tételek között található a Békéscsabát elkerülő főút körforgalmának 500 millió forintba kerülő kialakítása és a székesfehérvári nemzetiemlékhely-beruházás folytatása. A Pénzügyminisztériummal szemben az MSZP várhatóan azt az indítványt is támogatja majd, hogy az oktatási miniszter szabadabb kezet kapjon az intézmény-összevonásokhoz szükséges pénzátcsoportosításoknál. Lényeges módosítás ezzel együtt már nem történhet a jövő évi büdzsében, a főszámokat ugyanis a parlament a múlt héten elfogadta.
Előttünk Románia, Bulgária. Valamennyi új uniós tagállam, beleértve a jövőre csatlakozó Bulgáriát és Romániát is, előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország – állapítja meg a Reuters hírügynökség legfrissebb, európai elemzői felmérése. A konszenzus szerint hazánk továbbra is csak 2014-ben tud csatlakozni az euróövezethez. A hírügynökség tegnap kiadott egy magyar elemzői felmérést is. Ennek értelmében a megszorítások nyomán jövőre felgyorsul az infláció, amely csak 2009 végére térhet vissza az árstabilitást jelentő 3 százalék körüli szintre. A kiigazító program másik következménye a lassuló gazdasági növekedés: a harmadik negyedéves 3,8 százalékos éves növekedési ütem a konszenzus szerint a negyedik negyedévre 3,5 százalékra lassul, a jövő évi átlagos gazdasági növekedés pedig már csak 2,5 százalékos lesz. Először adtak előrejelzést az elemzők 2008-ra: a többség szerint a növekedés némileg felgyorsul, a várt 2,8 százalékos ütem azonban mélyen az elmúlt évek mértéke, illetve a környező országok növekedési szintje alatt marad. Az elemzők többsége úgy véli, véget értek a Magyar Nemzeti Bank kamatemelései, s a következő hónapokban változatlan marad a jegybanki alapkamat.
A magyar gazdaságra vonatkozóan Európa legnagyobb hitelminősítő intézete, a Fitch Ratings is friss előrejelzést készített. Eszerint hazánkban a magas hiány, a fékeződő gazdasági növekedés, valamint az erőteljessé vált devizahitelezés negatív kockázatokat jelent. A jelentés szerint a feltörekvő térség makrogazdasági mutatóinak javulását jelzi a finanszírozási igény meredek csökkenése, ami alól Magyarország az egyik látványos kivétel.

Hatalmas drogfogás – elképesztő módon bukott le a banda