Sosem látott mértékben nő az adósság

Sohasem emelkedett még olyan mértékben hazánk államadóssága, mint az idén – derül ki az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb adataiból. Az adósság kamataira jövőre 1112 milliárd forintot kell fordítani, ami megközelíti az egész évre tervezett személyi jövedelemadó-befizetések összegét.

Szabó Eszter
2006. 12. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb jelentése szerint a központi költségvetés bruttó adóssága e hónap végére eléri a 14 719 milliárd forintot, azaz idén 1975 milliárd forinttal duzzad az adósságállomány. Ez minden idők legnagyobb adósságnövekedését jelenti. A 2002 májusában mért szinthez képest az adósság 6439 milliárd forinttal nőtt, ami 77 százalékos emelkedésnek felel meg. Az ÁKK adatai egyúttal az adósságállomány növekedésének gyorsulását is mutatják: az idei év utolsó két hónapjában a költségvetés adóssága nem kevesebb mint 385 milliárd forinttal gyarapodik. A költségvetés hiánya és az aktuális törlesztés idén együttesen 8800 milliárd forintra rúg, ami az ÁKK működésében is rekordnak számít.
*
Negatív csúcsot döntenek az adósságunk után fizetendő kamatterhek is, amelyek a költségvetésbe befizetett adóink jelentős részét viszik el jövőre is. A tervezett 822 milliárd forinttal szemben az idei kamatkiadás várhatóan eléri a 960 milliárd forintot. Jövőre a kamatteher 1112 milliárd forintra nő, azaz megközelíti az egész évre tervezett személyijövedelemadó-befizetések összegét. A rossz makrogazdasági adatok és a hitelét vesztett gazdaságpolitika nyomán az Európai Unióban a hazai állampapírnál kérik a legmagasabb felárat a befektetők. Az irányadó kamat hazánkban 8, míg Szlovákiában csak 4,75, Lengyelországban 4, Csehországban pedig 2,5 százalékos. A magyar államadósságot 45 százalékban tartósan külföldi befektetők, 55 százalékban pedig belföldi befektetők finanszírozzák.
Az államadósság bruttó hazai össztermékhez viszonyított mértéke egyébként jövőre 70,1 százalékra emelkedik. 2007-ben ugyan mérséklődik az államháztartási deficit, a már meglévő adósságot azonban folyamatosan finanszírozni kell, ennek nyomán pedig 2008-ra 71,3 százalékra emelkedik az adósságráta.
Ide kapcsolódó hír, hogy a 2007-es költségvetés tervezetéről a zárószavazást december 21-én tartja a parlament. A zárószavazást megelőzően, jövő hét elején a költségvetéshez beérkezett kapcsolódó módosító javaslatokról szavaznak majd a képviselők. A Napi Gazdaság értesülései szerint számos módosító indítvány esetében nézeteltérés alakult ki a kormány és az MSZP-frakció között, s a képviselőcsoport mintegy száz indítvánnyal kapcsolatban mérlegeli, hogy igennel szavaz majd a kormány ellenében. A vitás tételek között található a Békéscsabát elkerülő főút körforgalmának 500 millió forintba kerülő kialakítása és a székesfehérvári nemzetiemlékhely-beruházás folytatása. A Pénzügyminisztériummal szemben az MSZP várhatóan azt az indítványt is támogatja majd, hogy az oktatási miniszter szabadabb kezet kapjon az intézmény-összevonásokhoz szükséges pénzátcsoportosításoknál. Lényeges módosítás ezzel együtt már nem történhet a jövő évi büdzsében, a főszámokat ugyanis a parlament a múlt héten elfogadta.

Előttünk Románia, Bulgária. Valamennyi új uniós tagállam, beleértve a jövőre csatlakozó Bulgáriát és Romániát is, előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország – állapítja meg a Reuters hírügynökség legfrissebb, európai elemzői felmérése. A konszenzus szerint hazánk továbbra is csak 2014-ben tud csatlakozni az euróövezethez. A hírügynökség tegnap kiadott egy magyar elemzői felmérést is. Ennek értelmében a megszorítások nyomán jövőre felgyorsul az infláció, amely csak 2009 végére térhet vissza az árstabilitást jelentő 3 százalék körüli szintre. A kiigazító program másik következménye a lassuló gazdasági növekedés: a harmadik negyedéves 3,8 százalékos éves növekedési ütem a konszenzus szerint a negyedik negyedévre 3,5 százalékra lassul, a jövő évi átlagos gazdasági növekedés pedig már csak 2,5 százalékos lesz. Először adtak előrejelzést az elemzők 2008-ra: a többség szerint a növekedés némileg felgyorsul, a várt 2,8 százalékos ütem azonban mélyen az elmúlt évek mértéke, illetve a környező országok növekedési szintje alatt marad. Az elemzők többsége úgy véli, véget értek a Magyar Nemzeti Bank kamatemelései, s a következő hónapokban változatlan marad a jegybanki alapkamat.
A magyar gazdaságra vonatkozóan Európa legnagyobb hitelminősítő intézete, a Fitch Ratings is friss előrejelzést készített. Eszerint hazánkban a magas hiány, a fékeződő gazdasági növekedés, valamint az erőteljessé vált devizahitelezés negatív kockázatokat jelent. A jelentés szerint a feltörekvő térség makrogazdasági mutatóinak javulását jelzi a finanszírozási igény meredek csökkenése, ami alól Magyarország az egyik látványos kivétel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.