Az energiaválság, a szankciók, valamint a világviszonylatban is magas karbonadók jelentős áremelkedést okoztak az európai villamosenergia- és gáztőzsdéken. Azokban az uniós tagállamokban, ahol lazább a lakossági tarifák szabályozása, a piaci folyamatok közvetlenül a háztartások energiaköltségeiben is megjelentek, így mára egy átlagos uniós polgár lényegesen magasabb áram- és gázszámlát fizet, mint például egy amerikai fogyasztó.
A Századvég Európa-projekt kutatásának legfrissebb eredményei szerint a megélhetési költségek gyors és jelentős növekedése Európa-szerte széles társadalmi rétegek számára okozott komoly egzisztenciális nehézségeket. Az uniós lakosság húsz százaléka nem tudja megfelelően felfűteni az otthonát, míg 28 százalékuk esetében az elmúlt egy évben előfordult, hogy anyagi okok miatt nem tudták időben befizetni közüzemi számláikat.
A tagállamok közötti eltéréseket elsősorban a különböző tarifaszabályozási megoldások és a háztartások alkalmazkodóképessége magyarázza. A fűtési nehézségekkel küzdők aránya Magyarországon (5 százalék), Finnországban (10 százalék) és Luxemburgban (12 százalék) a legalacsonyabb, míg Franciaországban (28 százalék), Cipruson (30 százalék) és Görögországban (45 százalék) a legmagasabb.
A kedvező magyar adat elsősorban a rezsicsökkentési program eredménye, amely szigorú hatósági árszabályozás mellett az Európai Unión belül a legalacsonyabb lakossági tarifákat biztosítja.
Finnországban a fatüzelés magas aránya mérsékli a költségeket, mivel ezek – a gáz- és villamosenergia-árakkal szemben – az elmúlt években jóval kisebb mértékben emelkedtek. Luxemburg esetében pedig a magas jövedelmi szint nyújt szélesebb körű védelmet a lakosság számára.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!