Szegedi repülőtér: megnyitó helyett perek

Még mindig nem rendeződött a szegedi repülőtér ügye: a tavaszig a légikikötőt üzemeltető egyesület és az önkormányzat között több per is indult, az egyikben tegnap volt az első tárgyalás. Eközben hivatalosan még mindig nem nyitották meg a repteret, holott már a sokadik tervezett átadási határidő is elmúlt.

Munkatársunktól
2006. 12. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Először 2005-re ígért a szegedi városvezetés új, nem csak kis gépek fogadására alkalmas kifutópályát a város repülőterére, ám abban az évben még az építkezés sem kezdődött meg. A tavaszi választási kampányban nyárra, később pedig szeptemberre ígérték a hivatalos megnyitót. Az utolsó, októberi határidőre a kifutópálya ugyan elkészült, ám a szükséges engedélyeket a légügyi hatóság még nem küldte meg az önkormányzatnak. Októberben november elejére ígérték az átadást, ám a repülőtér hivatalosan máig nem nyitotta meg kapuit.
A repülőtér helyzetét nehezíti az is, hogy az egyesület, amely évtizedeken át üzemeltette a légikikötőt, több pert is indított a város önkormányzata és annak egyik cége ellen. Az egyesület az egyik pert jogerősen megnyerte, egy másikban tegnap tartott először tárgyalást a Csongrád Megyei Bíróság, a per az iratismertetéssel megkezdődött.
Szappanopera
A repülőtér fejlesztéséről szólva Rácz Tamás, a repülőegyesület elnöke elmondta: szerinte azért nem adták még át hivatalosan a légikikötőt, mert a kifutópálya nem alkalmas a kereskedelmi célú hasznosításra. Sem a hossza, sem a szélessége, sem a teherbírása nem felel meg az előírt követelményeknek. Az új kifutópálya egyébként másfél milliárd forintba került. Rácz a már szappanopera-hosszúságúvá nyúlt ügyről szólva elmondta: Szegeden 1910 óta működik repülőtér. A háború után 1964-ig polgári repülésre használta a repteret a Malév, majd 1964-től, a belföldi utasszállítás felszámolása után üresen állt évekig. 1968-ban az algyői sportrepülőtérről ide költöztették a sportolókat, mert a korábbi légikikötő területén az olajipar gáztöltő üzemet épített fel. A kisajátítás fejében a szegedi repülőtér tulajdonosa, a Honvédelmi Minisztérium (HM) kapott 60 millió forintot, a sportrepülők számára pedig az új területen felépítettek egy barakképületet, egy hidroplánhangárt és egy műhelyt. A repülőtér üzemeltetésével a HM a sportrepülők egyesületét bízta meg. A szervezet azóta felhúzott a területen több más épületet is, például az irányítótornyot és újabb hangárokat is.
A rendszerváltozás óta a repülőtér üzemeltetési költségeihez a szegedi önkormányzat is hozzájárult. A repülőtér tulajdonjoga 2001-ben került át a HM-től az ÁPV Rt.-hez, amely csak a földterület után fizetett vételárat a honvédelmi tárcának. Az ÁPV Rt. egy kormányhatározat alapján jelképes, egyforintos összegért eladta a repteret Szeged önkormányzatának. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben a privatizációs cég hangsúlyozta, hogy a felépítmények nélkül adja át a repülőteret az új tulajdonosnak. A dokumentumban a cég ráadásul felszólította az önkormányzatot, hogy rendezze az épületek tulajdonviszonyát. Ez 2002-ben meg is történt, mikor az akkori városvezetéssel köttetett egy szerződés, amelyben tételesen felsorolták a felépítményeket és azok jogos tulajdonosait.
Az akkori fideszes szegedi városvezetésnek az volt a szándéka, hogy az üzemeltetésre és a fejlesztésre egy közhasznú társaságot hoz létre, amelybe bevették volna a repülőegyesületet is. 2005 nyarán a már szocialista városvezetés ezt a szándékot egy újságcikkben is megerősítette, ám rá egy hónapra éppen ellenkező tartalmú döntés született a városházán. Nagy Sándor (SZDSZ) alpolgármester bejelentette, hogy az önkormányzat a társulást nem hozza létre, és a repülőtér üzemeltetését a Szegedi Közlekedési Kft.-re (SZKT) bízza. Az alpolgármester ezzel egy időben közölte az egyesület elnökével, Rácz Tamással, hogy nemcsak a repülőtér üzemeltetését veszik el az egyesülettől, de igényt tartanak az ingatlanvagyonra is. Nem ismerik el ugyanis érvényesnek a fideszes városvezetés által aláírt tulajdonjogi szerződést. Tavaly ősszel a város közgyűlése hat hónapos felmondási idővel az üzemeltetési szerződést is felbontotta a repülőegyesülettel. A leendő üzemeltetőnek tehát fél éve volt arra, hogy minden szempontból felkészüljön az új feladatra. Az SZKT egyébként a trolik és a villamosok üzemeltetésével, illetve a közterületi fizetőparkolással foglalkozik Szegeden.
Elszámolási viták
Az SZKT-nak április elején kellett volna átvennie a repülőtér üzemeltetését, ám csak februárban jutottak el odáig, hogy tájékoztatást kértek a Polgári Légiközlekedési Hatóságtól: milyen feltételek szükségesek az üzemeltetési engedély megszerzéséhez. Az április 1-jei hatósági bejáráson derült csak ki, hogy bár az egyesülettől az önkormányzat elvette az üzemeltetési jogot, a leendő működtető még csak meg sem kérte a hatóságtól a szükséges engedélyt. Ha megkérte volna, akkor sem kapta volna meg, ugyanis az üzemeltetéshez szükséges épületek és eszközök (irányítótorony, rádió) mind az egyesület tulajdonában vannak. A szemlén az egyesület és az SZKT vezetősége szóban megállapodott abban, hogy ezeket a leendő üzemeltető megkaphatja. Az SZKT azóta is használja az egyesület infrastruktúráját a repülőtéren, ám még a rezsiszámlákat sem hajlandó kifizetni.
Többek közt ezért fordult bírósághoz a repülőegyesület. Az önkormányzat ugyanis nem volt hajlandó kifizetni az év első három hónapjára járó üzemeltetési díjat az egyesületnek. Ezt a pert jogerősen elvesztette az önkormányzat, s már a megítélt kilencmillió forintot is átutalta az egyesület részére.
A másik, ennél súlyosabb ügyben indított per arról szól, hogy az önkormányzat a földhivatalnál az épületek tulajdonosának is saját magát jegyeztette be. Rácz Tamás szerint ez úgy fordulhatott elő, hogy nem mutatták be a földhivatal munkatársainak azt a 2002-ben kötött szerződést, amely elismeri: a felépítmények az egyesület tulajdonában vannak. Itt az önkormányzat egy ellenkeresetet nyújtott be, amelyben azt kéri a bíróságtól, hogy az egyesületet 15 napon belül lakoltassa ki a repülőtéri épületekből.
A harmadik pert az SZKT ellen indította az egyesület, mert a cég nem fizeti a rezsiszámlákat. Rácz Tamás elmondta: ez az összeg mára több mint ötmillió forint. Az SZKT emiatt havonta 600 ezer forintról küld számlát az egyesület részére őrzés címén. A hatóságok ugyanis kötelezővé teszik a repterek őrzését, ám csak abban az esetben, ha kereskedelmi célra hasznosítják a légikikötőt, a sport célú használat esetén ez nem szükséges. Jelenleg azonban csak sportcélra használható a repülőtér, mert az SZKT a kereskedelmi célú üzemeltetésre még nem kapott engedélyt a hatóságtól. A számlákat a közlekedési vállalat ráadásul úgy állítja ki, hogy arról szerződés nincs, és az őrzést az egyesület a saját munkatársaival biztosítja.
Félrevezetett önkormányzat?
Dózsa Gábor, az SZKT vezetője közölte: cégük már régen megkapta a repülőtér üzemeltetéséhez szükséges hatósági engedélyeket. Mint mondta, a hivatalos átadóünnepség megszervezése nem a közlekedési vállalat, hanem az önkormányzat feladata. A peres ügyekről kijelentette: nem tapasztalja úgy, hogy az egyesület hajlana a megegyezésre. Mint mondta, a civil szervezet ugyanis számára érthetetlen módon önkormányzati tulajdonú ingatlanokra tart igényt. A vezérigazgató szerint a 2002-ben kötött tulajdonjogi szerződés úgy születhetett meg, hogy az egyesület félrevezette az akkori önkormányzati vezetést.
– Az SZKT szerint a repülőegyesület mindössze egyetlenegy felépítményt tulajdonol, ez egy félkész hangár. Az összes többi épületet engedély nélkül húzták fel – mondta az igazgató.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.