Először 2005-re ígért a szegedi városvezetés új, nem csak kis gépek fogadására alkalmas kifutópályát a város repülőterére, ám abban az évben még az építkezés sem kezdődött meg. A tavaszi választási kampányban nyárra, később pedig szeptemberre ígérték a hivatalos megnyitót. Az utolsó, októberi határidőre a kifutópálya ugyan elkészült, ám a szükséges engedélyeket a légügyi hatóság még nem küldte meg az önkormányzatnak. Októberben november elejére ígérték az átadást, ám a repülőtér hivatalosan máig nem nyitotta meg kapuit.
A repülőtér helyzetét nehezíti az is, hogy az egyesület, amely évtizedeken át üzemeltette a légikikötőt, több pert is indított a város önkormányzata és annak egyik cége ellen. Az egyesület az egyik pert jogerősen megnyerte, egy másikban tegnap tartott először tárgyalást a Csongrád Megyei Bíróság, a per az iratismertetéssel megkezdődött.
Szappanopera
A repülőtér fejlesztéséről szólva Rácz Tamás, a repülőegyesület elnöke elmondta: szerinte azért nem adták még át hivatalosan a légikikötőt, mert a kifutópálya nem alkalmas a kereskedelmi célú hasznosításra. Sem a hossza, sem a szélessége, sem a teherbírása nem felel meg az előírt követelményeknek. Az új kifutópálya egyébként másfél milliárd forintba került. Rácz a már szappanopera-hosszúságúvá nyúlt ügyről szólva elmondta: Szegeden 1910 óta működik repülőtér. A háború után 1964-ig polgári repülésre használta a repteret a Malév, majd 1964-től, a belföldi utasszállítás felszámolása után üresen állt évekig. 1968-ban az algyői sportrepülőtérről ide költöztették a sportolókat, mert a korábbi légikikötő területén az olajipar gáztöltő üzemet épített fel. A kisajátítás fejében a szegedi repülőtér tulajdonosa, a Honvédelmi Minisztérium (HM) kapott 60 millió forintot, a sportrepülők számára pedig az új területen felépítettek egy barakképületet, egy hidroplánhangárt és egy műhelyt. A repülőtér üzemeltetésével a HM a sportrepülők egyesületét bízta meg. A szervezet azóta felhúzott a területen több más épületet is, például az irányítótornyot és újabb hangárokat is.
A rendszerváltozás óta a repülőtér üzemeltetési költségeihez a szegedi önkormányzat is hozzájárult. A repülőtér tulajdonjoga 2001-ben került át a HM-től az ÁPV Rt.-hez, amely csak a földterület után fizetett vételárat a honvédelmi tárcának. Az ÁPV Rt. egy kormányhatározat alapján jelképes, egyforintos összegért eladta a repteret Szeged önkormányzatának. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben a privatizációs cég hangsúlyozta, hogy a felépítmények nélkül adja át a repülőteret az új tulajdonosnak. A dokumentumban a cég ráadásul felszólította az önkormányzatot, hogy rendezze az épületek tulajdonviszonyát. Ez 2002-ben meg is történt, mikor az akkori városvezetéssel köttetett egy szerződés, amelyben tételesen felsorolták a felépítményeket és azok jogos tulajdonosait.
Az akkori fideszes szegedi városvezetésnek az volt a szándéka, hogy az üzemeltetésre és a fejlesztésre egy közhasznú társaságot hoz létre, amelybe bevették volna a repülőegyesületet is. 2005 nyarán a már szocialista városvezetés ezt a szándékot egy újságcikkben is megerősítette, ám rá egy hónapra éppen ellenkező tartalmú döntés született a városházán. Nagy Sándor (SZDSZ) alpolgármester bejelentette, hogy az önkormányzat a társulást nem hozza létre, és a repülőtér üzemeltetését a Szegedi Közlekedési Kft.-re (SZKT) bízza. Az alpolgármester ezzel egy időben közölte az egyesület elnökével, Rácz Tamással, hogy nemcsak a repülőtér üzemeltetését veszik el az egyesülettől, de igényt tartanak az ingatlanvagyonra is. Nem ismerik el ugyanis érvényesnek a fideszes városvezetés által aláírt tulajdonjogi szerződést. Tavaly ősszel a város közgyűlése hat hónapos felmondási idővel az üzemeltetési szerződést is felbontotta a repülőegyesülettel. A leendő üzemeltetőnek tehát fél éve volt arra, hogy minden szempontból felkészüljön az új feladatra. Az SZKT egyébként a trolik és a villamosok üzemeltetésével, illetve a közterületi fizetőparkolással foglalkozik Szegeden.
Elszámolási viták
Az SZKT-nak április elején kellett volna átvennie a repülőtér üzemeltetését, ám csak februárban jutottak el odáig, hogy tájékoztatást kértek a Polgári Légiközlekedési Hatóságtól: milyen feltételek szükségesek az üzemeltetési engedély megszerzéséhez. Az április 1-jei hatósági bejáráson derült csak ki, hogy bár az egyesülettől az önkormányzat elvette az üzemeltetési jogot, a leendő működtető még csak meg sem kérte a hatóságtól a szükséges engedélyt. Ha megkérte volna, akkor sem kapta volna meg, ugyanis az üzemeltetéshez szükséges épületek és eszközök (irányítótorony, rádió) mind az egyesület tulajdonában vannak. A szemlén az egyesület és az SZKT vezetősége szóban megállapodott abban, hogy ezeket a leendő üzemeltető megkaphatja. Az SZKT azóta is használja az egyesület infrastruktúráját a repülőtéren, ám még a rezsiszámlákat sem hajlandó kifizetni.
Többek közt ezért fordult bírósághoz a repülőegyesület. Az önkormányzat ugyanis nem volt hajlandó kifizetni az év első három hónapjára járó üzemeltetési díjat az egyesületnek. Ezt a pert jogerősen elvesztette az önkormányzat, s már a megítélt kilencmillió forintot is átutalta az egyesület részére.
A másik, ennél súlyosabb ügyben indított per arról szól, hogy az önkormányzat a földhivatalnál az épületek tulajdonosának is saját magát jegyeztette be. Rácz Tamás szerint ez úgy fordulhatott elő, hogy nem mutatták be a földhivatal munkatársainak azt a 2002-ben kötött szerződést, amely elismeri: a felépítmények az egyesület tulajdonában vannak. Itt az önkormányzat egy ellenkeresetet nyújtott be, amelyben azt kéri a bíróságtól, hogy az egyesületet 15 napon belül lakoltassa ki a repülőtéri épületekből.
A harmadik pert az SZKT ellen indította az egyesület, mert a cég nem fizeti a rezsiszámlákat. Rácz Tamás elmondta: ez az összeg mára több mint ötmillió forint. Az SZKT emiatt havonta 600 ezer forintról küld számlát az egyesület részére őrzés címén. A hatóságok ugyanis kötelezővé teszik a repterek őrzését, ám csak abban az esetben, ha kereskedelmi célra hasznosítják a légikikötőt, a sport célú használat esetén ez nem szükséges. Jelenleg azonban csak sportcélra használható a repülőtér, mert az SZKT a kereskedelmi célú üzemeltetésre még nem kapott engedélyt a hatóságtól. A számlákat a közlekedési vállalat ráadásul úgy állítja ki, hogy arról szerződés nincs, és az őrzést az egyesület a saját munkatársaival biztosítja.
Félrevezetett önkormányzat?
Dózsa Gábor, az SZKT vezetője közölte: cégük már régen megkapta a repülőtér üzemeltetéséhez szükséges hatósági engedélyeket. Mint mondta, a hivatalos átadóünnepség megszervezése nem a közlekedési vállalat, hanem az önkormányzat feladata. A peres ügyekről kijelentette: nem tapasztalja úgy, hogy az egyesület hajlana a megegyezésre. Mint mondta, a civil szervezet ugyanis számára érthetetlen módon önkormányzati tulajdonú ingatlanokra tart igényt. A vezérigazgató szerint a 2002-ben kötött tulajdonjogi szerződés úgy születhetett meg, hogy az egyesület félrevezette az akkori önkormányzati vezetést.
– Az SZKT szerint a repülőegyesület mindössze egyetlenegy felépítményt tulajdonol, ez egy félkész hangár. Az összes többi épületet engedély nélkül húzták fel – mondta az igazgató.

Jó hírek érkeztek Parajdról: a vendégeket hamarosan a megszokott élmény várja