Homályos zöld lámpát kapott Románia és Bulgária EU-csatlakozása, a tétova meghívóval együtt az unió történetének eddigi legszigorúbb belépési szankciói és szigorításai is életbe lépnek, így elkerülhető lesz a régi tagok „migrációs migrénje” – fogalmazott a The Economist legutóbbi elemzése. A BBC által csak „csúnya nővéreknek” titulált két balkáni ország felvételével a 460 milliós, 4 millió négyzetkilométernyi EU hozzávetőlegesen 30 millió fővel és közel 350 ezer négyzetkilométernyi területtel gazdagodik, geopolitikai szempontból a nyereség viszont ennél jóval nagyobb. Görögország elszigeteltsége megszűnik, és az EU kontinentális része végre egybefüggő területté válik. A két balkáni ország gazdasági fejlődése és felzárkózási üteme – Bulgária évente 5-6 százalékos, illetve Románia 5-8 százalék feletti GDP-bővülése – valóban látványos volt az utóbbi években, de az egy főre eső kereset és az életszínvonal tekintetében még mindig óriási lemaradást kell ledolgozniuk a 2004-ben csatlakozott tíz új tagállamhoz képest is. A bruttó havi átlagkereset Bulgáriában mindössze 180 euró, Romániában 320 euró, mely igencsak távol áll a nyolc újonnan belépett volt szocialista országok hozzávetőlegesen 600 euró körüli havi keresetétől. Az életszínvonalról árulkodó egy főre eső román és bolgár GDP is csak töredék része az EU-s átlagnak, összehasonlításképpen még a legszegényebbnek számító Lettország is dupla GDP-rátával büszkélkedhet.
További probléma mindkét országban a rejtett gazdaság viszonylag magas aránya, az üzleti környezet nehézkessége, az EU diktálta reformok bevezetésének várható társadalmi fogadtatása, valamint – Bulgária esetében – a szervezett bűnözés és a korrupció elleni fellépés megoldatlansága. Másrészt azonban a két friss tagállam gyors gazdasági fejlődési üteme, csökkenő munkanélkülisége, kedvező államháztartási adatai és az infláció féken tartása közép távon behozhatja a leszakadást, sőt az euró bevezetésére is hamarabb kerülhet sor, mint például hazánkban, valószínűleg 2012-ben. Az optimizmusra okot adó makrogazdasági adatokból megemlítendő a beruházások bővülésének robbanásszerű üteme, melyet erősít a külföldi tőke gyors beáramlása, valamint a háztartások fogyasztásának két számjegyű emelkedése. Mind Romániában, mind Bulgáriában jövőre a GDP növekedésének további felgyorsulásával, a pénzromlás és a munkanélküliség csökkenésével számolnak a gazdaságkutató intézetek.
A csatlakozás rövid távú és egyben legvitatottabb hatása az európai munkaerőpiacon fog megmutatkozni, annak ellenére, hogy mindkét állam már most jelentős számú vendégmunkással képviselteti magát az unióban. Míg Bulgáriából több mint 220 ezer munkavállaló vándorolt ki az utóbbi években, addig Románia esetében a fogadó országok becslései szerint jelenleg már 2,2 millió román vendégmunkás él az EU-ban. A Nézőpont Intézet legfrissebb kutatása kiemeli, hogy a kivándorlásra ható egyik legfontosabb tényező az alacsony hazai foglalkoztatottság – az EU 63 százalékos átlagánál jóval kevesebb, 57 százalékos román, illetve 56 százalékos bolgár ráta, valamint az országok közötti jelentős keresetkülönbség. Míg az EU-ban az éves átlagos bruttó kereset 30 ezer euró körül alakul, addig Bulgáriában ez az adat mindössze 1800 euró. A várható külföldi munkavállalást meghatározó tényezőként említi a Nézőpont Intézet az eddig már kivándorolt felnőtt népesség létszámát, vagyis az, „aki akart és tudott, az már elment” érvet, a migrációs szokásokat, valamint a munkaerő-vándorlással járó fizikai és pszichikai áldozatokat és költségeket. A 2004-ben csatlakozott tagállamokhoz hasonlóan a két új belépővel szemben is fennáll a munkaerő szabad áramlását átmenetileg öt plusz két évig tartó bevándorlási korlátozás, de ezúttal a most belépő tagállamokkal szembeni korlátozásokról az ötödik év letelte után is egyedül a tagállamok dönthetnek. Amennyiben komoly zavarokat tapasztal az adott tagország, akkor öt év elteltével újabb két évre meghosszabbíthatja a nemzeti korlátozásokat.
A szabályozási gyakorlat megkülönbözteti a teljes korlátozást bevezető államokat, mint például Ausztria, Németország, Spanyolország, melyek csak kivételes esetben adnak munkavállalási engedélyt, amikor sem a fogadó ország, sem a régi EU-tagállamok polgáraival nem tölthető be az adott munkahely. Lazítást jelent a kvótarendszerrel élő szabályozás, ilyen például Olaszország, Portugália, melyek az újonnan érkező munkaerő összlétszámát évente maximálják. Ezzel szemben a liberális kategóriába tartozó tagállamok – például a három balti állam, Finnország és Szlovákia – teljes szabadságot adnak, míg az alapvetően megengedő, de bizonyos korlátokat állító államok között szerepel többek között Magyarország is: itt hiányszakmák szerint határozzák meg a bevándorlási lehetőségeket, illetve előnyben részesítik a szakképzett munkaerőt. A célországok tekintetében a bolgárok körében Spanyolország és Görögország közkedvelt: ezen országokban már jelentős bolgár kolóniák vertek gyökeret.
A román munkavállalók célországai elsősorban a latin eredetű nyelvi rokonság miatt Olaszország és Spanyolország: itt dolgozik a román kivándoroltak több mint fele, míg hazánk csak a negyedik helyen áll 5,8 százalékos aránnyal – derül ki a Nézőpont Intézet elemzéséből. Jelenleg itthon összesen 63 ezer román állampolgár él tartózkodási, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel, számuk 2002-től lassan növekszik. – A GDP-különbségeket és a népességi adatokat figyelembe véve Romániából Magyarország irányába 100-150 ezer vendégmunkással lehet számolni, de csak a teljes liberalizáció esetén – mutat rá a tanulmány, amelyik kiemeli: a 23 millió román bevándorlásával ijesztgető 2002-es kampány idején összesen 21,8 millió volt Románia népessége.
origo.hu
Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán
