Színtelennek és szagtalannak nevezték az Európai Parlament (EP) magyar képviselői Leonard Orban román biztosjelöltnek az EP oktatásügyi és kulturális bizottsága tagjainak adott válaszait, amelyek alapján máris leszűrhető: a romániai magyar nemzeti kisebbség nem sok jóra számíthat a többnyelvűségi tárca várományosának tevékenységétől. A bukaresti technokrata – aki eddig az integrációs minisztérium államtitkára volt – megvillantotta ugyan angol- és francianyelv-tudását, ám a kisebbségi nyelvhasználat jogának tiszteletben tartása terén már arra az álláspontra helyezkedett, hogy e téren valamennyi tagállam maga dönt, milyen politikát érvényesít. Márpedig hosszasan sorolhatnánk, hogy például Romániában mennyire nem érvényesülnek ezek a jogok. Emlékezzünk csak a moldvai csángó magyarok anyanyelvű misézésének megoldatlanságára vagy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen zajló „nyelvháborúra”. A kincses városi botrányra vonatkozó – Járóka Lívia néppárti képviselő által feltett – kérdésre Orban semmitmondó választ adott, Bukarestnek a kisebbségi jogvédelem terén elért „eredményeit”, illetve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányszerepét említve „fegyvertényként”. Nem csoda hát, ha a szocialista Tabajdi Csaba is fenntartásokkal adta áldását a bukaresti biztos kinevezéséhez, sőt a kolozsvári Krónika napilapnak leszögezte: nem támogatja Josep Borell EP-elnök javaslatát, miszerint Orban hatáskörét terjesszék ki a kisebbségvédelemre is. „Román állampolgárként nem hiszem, hogy pártatlan tudna lenni a Kárpát-medencei magyar kisebbség ügyében” – állapította meg Tabajdi.
Eközben a bukaresti sajtó emlékeztet: az apja révén magyar származású Orbanból úgy lehetett jelölt, hogy az első számú befutó, Varujan Vosganian – a később alaptalannak bizonyult ügynökvád miatt – felsült a brüsszeli vizsgán. Érdekes adalék: Orban magyar nemzetiségű apja ellenben bizonyítottan szekus volt.
origo.hu
Soltész Miklós alaposan eligazította Mellár Tamást: ezért sem fognak önök bekerülni a következő parlamentbe
